Témavezető:

Janik Gergely

Forrás:

A Pilisi Parkerdő Zrt. innovációs megbízása.

Időtartam:

2006-

A kutatás célja:

A Valkói Erdészet területén az erdőfelújítást nagymértékben akadályozza a cserebogárpajorok kártétele. A vizsgálatok célja a kártétel kvantitatív meghatározása, „mérése”, és időbeli változásának monitorozása. E mellett olyan vizsgálatokat is folytatunk, amelyek az adott körülmények közötti természetes erdőfelújítás lehetőségeit keresik.

Főbb eredmények:

A cserebogarak igen jelentős erdészeti és mezőgazdasági kártevők. Bár cserebogár fajok majdnem minden hazai termőhelyen előfordulnak, a tapasztalat szerint és élettani sajátosságaik miatt is csak laza, homokos, jól felmelegedő talajokon okoznak súlyos károkat. Ezeken a termőhelyeken viszont nagymértékű kártételre képesek, így akadályozva az erdőtelepítést, erdőfelújítást, és a mezőgazdasági termelést. Mind a kifejlett imágó, mind a talajban élő, pajor alkatú lárva károsít. Az imágó rajzáskor jelentős mennyiségű levelet fogyaszt, és a kár a rajzások tömegessége miatt erőteljessé válhat. De az esetlegesen bekövetkező tarrágásnál jelentősebb a pajorok folyamatos gyökérfogyasztása, amely akár idősebb fákat is elpusztíthat. A pajorfertőzöttség felmérése − könnyebb megoldás nem lévén − mintagödrök ásásával és a pajorok megszámlálásával történik.

1. táblázat: Az átlagos pajorszám alakulása a Valkói Erdészet területén.

A Valkói Erdészet területén folyó vizsgálatok során az átlagos pajorfertőzöttség monitorozásával a cserebogarak populációjának változásait figyeljük meg (1. táblázat). A korábbi szakirodalmi adatok ellenőrzésére a pajorfertőzöttség és különböző paraméterek összefüggéseit is vizsgáljuk (2. és 3. ábrák). Az így megerősített következtetések felhasználásával, elsősorban az erős árnyalás hatását igyekszünk kihasználni természetes felújítás megkísérlésére. A vizsgálatok során új megfigyelésekre is alkalmunk nyílik. Így derült fény arra is, hogy a vizsgált területeken − bár a szakirodalomban korábban erről szóló adat nem volt − a pajorok az akác és a bálványfa gyökérzetét is erőteljesen rágják.

2. ábra (balra): A pajorszám és a záródás összefüggései két év adatai alapján.

3. ábra (jobbra): A pajorszám és a talaj fő jellegének összefüggései a 2008-as adatok alapján.

Kapcsolódó publikáció:

Janik G., Tóth J., Csóka Gy., Szabóky Cs., Hirka A. és Koltay A. 2008: Az erdészeti jelentőségű cserebogarak életmódja. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 350-380.