Budapesten születtem 1960. december 17-én. Középiskolai tanulmányaimat a József Attila Gimnázium akadémiai tantervű, fizika-német tagozatán végeztem. Érettségi után a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára jelentkeztem, ahol 1985-ben jeles minősítésű diplomát szereztem. Diplomamunkám témája egy valamikori bükkös legelőerdő részben geodéziai, részben erdőművelési vonatkozású feldolgozása volt.

Végzés után az Erdészeti Tudományos Intézet budapesti központjába, az Ökológiai osztályra kerültem, ahol először tudományos ügyintézőként, majd 1986-tól tudományos segéd­munkatársként dolgoztam.

1987-ben jelentkeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán indított talajtani szakmérnöki továbbképzésre, amit 1989-ben kiváló diplomával fejeztem be. Diplomamunkám egyes erdei fák lombjának tápanyagtartalmával és annak termőhellyel való összefüg­géseivel foglalkozott.

A szakmérnöki képesítés megszerzése után 1991-ben kineveztek tudományos munka­társsá, majd 1992-ben az Ökológiai osztály helyettes vezetőjévé. Ugyanebben az évben angol nyelvből letettem a középfokú állami nyelvvizsgát.

Az Ökológiai osztálynak 1993-ban lettem vezetője, és az új Ökológiai és Erdőművelési osztály 2005. július 1-i felállásáig ebben a beosztásban dolgoztam. Azóta az összevont osztály megbízott vezetője vagyok.

Az Erdészeti Tudományos Intézet centenáriumi ünnepségén 1998-ban Vadas Jenő Emlékéremmel tüntettek ki.

1996-ban felvettek a Soproni Egyetem Doktori Iskolájába, ahol 1999-ben megszereztem az abszolutóriumot. Választott témám címe: A termőhely és a fatermőképesség kapcsolata az erdővédelmi hálózat alapján.

Munkahelyemen elsősorban azokkal a kutatási témákkal foglalkozom, melyek valamilyen vonatkozásban a termőhellyel kapcso­la­tosak. Ilyen volt az az 1987-ben zárult kutatási program is, amely a bauxitbányászat vízkieme­lésének hatásaival foglalkozott a Dunántúli-középhegység területén.

A szakmérnöki diplomamunkámban csak kivonatosan érintett téma, a lombos és tűlevelű fafajok levélelemzése és a termőhely összefüggéseinek vizsgálata is több évre meghatározta feladataimat.

A 80-as évek végén indult monitoring-programok közül először az erdővédelmi hálózat kialakításában vettem részt. Ez a program az Európai Unió nemzetközi hálózatának, a lég­szennyeződés erdőkre gyakorolt hatásának felmérésére létrehozott rendszernek (ICP-Forests) a része. A programon belüli résztémák közül a levélanalízissel, a meteorológiai mérésekkel, illetve a fenológiai vizsgálatokkal foglalkozó nemzetközi szakértői bizottságokban én képvi­selem Magyaror­szágot, de közreműködök a talajvizsgálatokkal, a vegetáció-felvéte­lezéssel, a biomassza-meghatározással és a növekedési vizsgálatokkal foglalkozó szakértői csoportok munkájában is. Az Intézeten belül - a konkrét erdővé­delmi vonatkozások kivételével - az összes, erdővédelmi hálózattal kapcsolatos teendő az Ökológiai és Erdő­művelési osztályhoz tartozik. 2005 óta hivatalosan is az erdővédelmi hálózat intézeti témafelelőse vagyok.

Az erdővédelmi hálózat felülvizsgálatát és fejlesztését célzó 2005. és 2007. közötti, az Állami Erdé­szeti Szolgálat által vezetett Phare Twinning Light projekt intézeti vezetője voltam.

Részt vettem az 1988-ban indult Talajinformációs Monitoring erdőre vonatkozó adatai­nak össze­állításában is. Mint közreműködő az erdősült vízgyűjtők vizsgálatával foglalkozó nemzetközi Integrált Monitoring hazai beindításában (1991.) is kaptam feladatot. Az azóta kiemelt kutatási területté vált Csórréti-vízgyűjtőt (Mátra-hegység) 2003-ban vízhozam ­méré­sekkel is kiegészítettük, melyek értékelése szintén feladataim között szerepel.

Az Intézethez kerülésem óta rendszeresen készítek termőhelyi szakvéleményeket. A kezdeti években elsősorban a csemetekertek létesítéséhez szükséges, később az erdő­fel­újí­tások, -telepítések előtti termőhelyi vizsgálatokra kaptam megbízásokat. A Földművelésügyi Minisztérium szakértői listájára, mint erdőgazdálkodási, azon belül erdészeti termőhelyi szakértő, 1991-ben kerültem fel.

Az említett feladatok mellett 1994. és 1996. között részt vettem az Intézet erdőrezer­vátumokkal kapcsolatos kutatá­saiban, valamint a pilisvörösvári erdőtüzek induló vizsgálataiban is (1995).

Magyarország 2003-ban csatlakozott a hosszú távú erdei ökoszisztéma és tájkutatási programok európai hálózatának létrehozásával foglalkozó COST E25 programhoz (European network for long-term forest ecosystem and landscape research). A széles körű intézményi együttműködés keretében végzett kétéves projektben a nemzeti szakmai koordinátori szerepet töltöt­tem be.

A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok Pályázatán nyertes, A nemzeti erdővagyon minőségi fejlesztésének és bővítésének, valamint a fahasznosítás korszerűsítésének programja című kutatási témán belül az erdőgazdasági tájak ökológiai értékelésében vettem részt (2004).

Meteorológiai mérésekkel 1995 óta, az erdővédelmi hálózathoz tartózó mérőállomások telepítésétől kezdődően foglalkozom. Az automatizált mérések szabad területi és állomány alatti mérésekre terjednek ki, s a szigorúan vett meteorológiai paraméterek köre idővel kibő­vült más paraméterekre is, így a kerületnövekedésre (1999-től), illetve a talajnedvességre (2005-től). Néhány esetben külső megrendelésre (Zalaerdő Zrt., HM Verga Zrt.) is kialakí­tot­tunk erdészeti meteorológiai mérőhelyeket.

A meteorológiai mérések révén részese vagyok a 2005-ben indult Erdészeti beavatkozások fejlesztése az éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése érdekében, a természeti értékek megtartása mellett című GVOP kutatási projektnek, melyben zárt erdő, lék és szabad terület (vágástér) mikroklímáját hasonlítom össze.

Budapest, 2009. január