A gazdaságtani kutatási tevékenység legfőbb célja az ökonómiai és az ökológiai követelmények összehangolását elősegítő ismeretek bővítése. A feladatok nagy része az erdőgazdálkodás rövid- és hosszú távú érdekkonfliktusaihoz, a piaci orientáció és a stabilabb erdei ökoszisztémák kialakításából származó ellentétekhez kapcsolódik. A főbb kutatási területek közé tartozik:
• A kíméletes erdőkezelés hatása a jövedelmezőségre:
A fahasználati tevékenység kíméletes módjai járhatnak ugyan költségnövekedéssel, de az árbevételre kimutatható hatásuk egyértelműen pozitív. A kíméletlen beavatkozásoknak ugyanakkor vannak költségnövelő és az esetek nagy részében árbevétel-csökkentő hatásuk. A kutatás a különböző beavatkozási módok esetén a költségeket és az árbevételt befolyásoló tényezők feltárására, és a hatásuk számszerűsítésére irányul.
• A beavatkozáshoz kötött jövedelem meghatározása:
Az összeállított elemzési rendszer lehetővé teszi, hogy egy objektívnek mondható mérce alapján meg lehet ítélni az erdőgazdálkodás elvárható jövedelmét. Az objektivitást a normatív módon meghatározott hozamok és költségek biztosítják. Az elemzés és értékelés a közvetlen költségek szintjén történik, ezért gyakorlatilag az erdőrészletből kiindulva az erdőgazdálkodás bármely köre (magánerdő-tulajdonos, erdészet, erdőgazdaság, tájegység, az ország egésze) azonos metodikával értékelhető. A jövedelem meghatározásánál a fakitermelés és az erdőfelújítás hozamai és költségei jelennek meg, ami tisztán adja az erdőkezelés eredményét, kizárva ezzel az egyéb tevékenységek hatását.
• Erdőfelújítási és fahasználati költség-hozam számítások:
A modellezett munkarendszerekre és elméleti választéktervezésre épülő értékelő rendszer az erdőértékbecslés különböző módszereihez és számos más elemzésekhez nyújt információt.
• A magánerdő-gazdálkodás problémaköre:
A vagyoni és személyi kárpótlás eredményeként és a tulajdon nevesítésnek köszönhetően az ország erdőterületének 40%-án indul meg a magánerdő-gazdálkodás. Ez a tulajdoni forma számos területen eltérő szabályozást és erdőkezelést igényel. A kutatás részterületei a magánerdő-gazdálkodás és az állami erdészeti igazgatás kapcsolata; a tulajdoni közösségek megalakulásának elősegítése; tájékoztatás és támogatás lehetőségei; az állami és a magánerdő-gazdálkodás kapcsolata.
• Környezeti hatásvizsgálatok erdészeti alkalmazása:
A környezeti hatásvizsgálat (KHV) célja, hogy az egyes emberi tevékenységek minden lényeges, várható környezeti hatását megbecsülje, értékelje. A KHV készítése megköveteli a problémák rendszerszemléletű megközelítését, a hatások együttes értékelését. A vizsgálat minden esetben kiterjed az ökológiai jellemzőkre és a műszaki-gazdasági hatásokra. A kutatás az egyes fontosabb erdészeti beavatkozások (erdőfeltárás, mesterséges erdőfelújítás, erdőtelepítés) esetén figyelembe vehető hatás-költség-haszon logikai kapcsolatok feltárására irányul.
• Egyéb kutatási területek:
Az erdők védelmi, üdülési szolgáltatásainak biztosításához szükséges, az általános gazdálkodástól eltérő beavatkozások értékelése. A nem önfenntartó, de közérdekből kezelt erdőterületek finanszírozási lehetőségei. Az erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához szükséges elemzések, kutatások. Az erdőfelújítás finanszírozási rendszerének vizsgálata. Az erdő faanyagon kívüli szolgáltatásainak többletköltségei. Az erdővagyon-gazdálkodáshoz és az erdőértékelésekhez szükséges költséghozam elemzések az erdőművelés és a fahasználat területén. Az erdőgazdálkodás hatása a jövedelmezőségre és a faállományértékre. Természeti járadék az erdőgazdálkodásban.
Kutatási témalapok: