Az Ökológiai és Erdőművelési Osztály rendkívül szerteágazó, napjaink aktualitásaihoz kötődő kutatásokat végez, amelyek magukba foglalják a klasszikus faterméstani és erdőművelési méréseket, a korszerű laboratóriumi talaj- és vízvizsgálatokat, de kiterjed az erdők Muv1szénmegkötési modelljének kiépítésére, valamint akár térinformatikai talajtérképezésre is. A jelenlegi kutatások egyik meghatározó feladata az erdei ökoszisztémák szervesanyag-, víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata az ökológiai bázisterületeken: 1987-tőI az Ökológiai Osztály komplex ökoszisztéma kutatásaival csatlakozott az európai erdők egészségi állapotának megfigyelésére létrehozott nemzetközi monitoring rendszerhez (ICP). Az ökológiai bázisterületeken az erdei ökoszisztémák átfogó összefüggés-vizsgálatával (depozíciós vizsgálatok vízminőség-vizsgálatok, levélanalízis, talajoldat-elemzés, meteorológiai mérések, cönológiai és fenológiai megfigyelések, biomassza mennyiségi meghatározása stb.) tovább szélesítette kutatási tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a víz szerepre. Az erdő ökoszisztéma-rendszerében a csapadék az anyagforgalom egyik fő tényezője, egyben a légkörből származó Muv3elemek közvetlen (nedves ülepedés) és közvetett (száraz ülepedés) hordozója. Napjaink meghatározó kutatási témája a klímaváltozás erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásának vizsgálata. A környezetünkben bekövetkezett káros hatások, főleg az üvegházhatást kiváltó széndioxidgáz megnövekedett koncentrációja befolyásolja a hazai természetes erdőtársulások elterjedését, faji összetételét, a növekedésük intenzitását. Az erdőktől nagyszabású alkalmazkodást várunk, de ennek határait meg kell ismerni. Így tovább kell pontosítani az egyes fafajok termőhely iránti, főleg klíma iránti igényét, és a tűréshatárát. Az erdők jelentős szénmegkötő képességgel is bírnak. Ahhoz, hogy az erdők jelentőségét a regionális szénháztartásban reálisan értékelhessük, meghatároztuk a magyarországi erdőkben tárolt szén mennyiségét és annak időbeni változását, és kutatásokat folytatunk az erdei talajok széntartalmának meghatározására. Az elmúlt három évtizedben jelentősen megváltoztak a társadalom erdőkkel szembeni elvárásai, felértékelődött az erdők védelmi (élőhely, erózió, klíma) szerepe, de hangsúlyossá vált a turisztikai, rekreációs funkció is, amely másféle erdőművelési, -Muv2használati gondolkodást és beavatkozásokat követel meg. Az osztály kutatói több erdőgazdaság területén foglalkoznak a folyamatos erdőborítás megvalósításának feltételeivel, és a szálalásos gazdálkodásra való áttérés, az ún. átalakító üzemmód kérdésével.  A vizsgálatok célja a fakitermelésre használt lék optimális területének, alakjának, kialakítási időpontjának és kitettségének meghatározása, amely nagy jelentőséggel bír az újulat megjelenésében, megmaradásában és további fejlődésében. Az osztály számára állandó fontos feladatot jelent a többféle monitoringszerű megfigyelések folytatása, amelyek célja a fák növekedési mintázatainak értelmezése a környezeti tényezők függvényében. Ide értjük azokat az eseteket, amikor a fák növekedését a normális tényezőkön kívül valamilyen egyéb tényező jelentősen módosítja, pl. biotikus vagy abiotikus károsítások (pl. aszály) megjelenése. A növedék változása e tényezők hatásának felderítésére, a környezeti állapot változásának mértékére ad felvilágosítást.

 

Kutatási témalapok: