Megbízó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Kutatás időtartama: 2004-2009.

A kutatás célkitűzése: Különböző méretű, kör alakú lékekben a felújulási folyamatok vizsgálata.

Helyszín: A Sárvár közelében lévő Farkaserdő egyik gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőrészlete.

 

Módszerek: Az erdőrészletben 2004-2005. telén nyolc kör alakú léket vágattunk három méretben: három 15 m-es (kb. fél fahossznyi), három 30 m-es (kb. egy fahossznyi) és két 45 m-es (kb. másfél fahossznyi) léket. A lékvágást megelőzően, majd azt követően a felújítás negyedik évéig rendszeresen mintavételeztük a facsemeték magasságát ill. a növényfajok borítását.

 

Eredmények: A lékméret növelésével a gyertyán csemeték növekedése fokozódott. A kocsánytalan tölgy csemeték a legkisebb lékekben fejlődtek a leglassabban, a 30 m-es és a 45 m-es lékek között azonban nem volt különbség ebben a tekintetben. Mindkét faj a lékek közepén nőtt a legintenzívebben. A gyertyán a legkisebb lékekben nőtte le legkevésbé, a legnagyobb lékekben pedig a leginkább a kocsánytalan tölgyet. A kocsánytalan tölgy a gyertyánnal szemben legnagyobb mértékben a lékek északi részén tudott versenyben maradni (1. ábra). A szedresedés mértéke a lékméret emelésével nőtt. A szeder – függetlenül a lékmérettől – a lékek nyugati részén terjedt el leginkább (2. ábra). A kocsánytalan tölgy és a gyertyán csemeték növekedésének térbeli változatossága a talajnedvességnek a gyepszint által indikált térbeli mintázatával összefüggésbe hozható volt. A szeder tömegessége és a csemeték magassága között azonban nem találtunk kapcsolatot.

 

Következtetések: Az eredmények szerint a lékvágásos eljárás biztonságosabbá tehető, ha kisebb méretű lékek nyitásával kezdik a felújítást, majd ezek méretét fokozatosan növelik. A vizsgált termőhelyi körülmények között már fél fahossznyi lékek elegendők voltak a kocsánytalan tölgy csemeték megmaradásához ill. kismértékű növekedéséhez. A szeder ill. a gyertyán konkurenciája ugyanakkor kismértékű maradt. A kocsánytalan tölgy csemetéknek így volt idejük a megerősödésre, gyökérzetük fejlesztésére. A lékméret további növelésével kiéleződő versengésben így majd jobban helyt tudnak állni. A lékméret csökkentésén kívül szóba jöhet a lék elnyújtása. Az adatok bizonyítják, hogy a kör alakú lékeken belül a termőhelyi viszonyok az anyaállomány oldalárnyalása ill. gyökérkonkurenciájának eltérő mértékű érvényesülése miatt térben változatosak, és ez a változatosság befolyásolja a felújulási folyamatokat. Ha tehát kiválasztunk egy kedvezőnek ítélt pozíciót (pl. az északit, ahol a kocsánytalan tölgy a gyertyánnal szemben leginkább versenyben tudott maradni), és ennek megfelelően elnyújtjuk a léket (pl. kelet-nyugati irányban), a kocsánytalan tölgy felújítását talán megkönnyíthetjük. A lékvágásos eljárások kidolgozása azonban még további kutatómunkát igényel.

 

01

1. ábra A legmagasabb gyertyán és a legmagasabb kocsánytalan tölgy csemeték magasságának átlagos különbsége különböző méretű kör alakú lékek egyes topográfiai pozícióiban a felújítás negyedik évében. C – a lék központi része; D, É, K, NY – a lék déli, északi, keleti és nyugati része; L15, L30, L45 – 15, 30 és 45 m átmérőjű lékek.

 

02

2. ábra A szeder borítása 30 m átmérőjű kör alakú lékeken belül különböző topográfiai pozíciókban a felújítás megkezdése előtt (2004), majd azt követően. Rövidítéseket ld. az 1. ábránál.