Püspökladányban került megrendezésre a II. Magyar Agrár-erdészeti Fórum
Szakmai fórum került megrendezésre Püspökladányban 2017. július 6-án, amelyen az előadók elsősorban a hazai aktuális agrár-erdészeti kutatási irányokat, oktatási-és gazdálkodási tevékenységeket, valamint a pályázati lehetőségeket ismertették a jelenlévőkkel.
A szakmai fórum Püspökladány város polgármesterének köszöntésével vette kezdetét. Dombi Imréné megnyitó beszédében kitért a mezőgazdaságnak a város, a térség életében betöltött fontos szerepére, továbbá kiemelte a NAIK ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomása és a város között kialakult jó szakmai kapcsolatot.
Dombi Imréné polgármesteri köszöntője
A polgármesteri köszöntőt követően Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK mb. főigazgatója osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, azzal kapcsolatban, hogy miért tekinthető kiemelt kutatási területnek az agrárerdészet. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság az ország gazdaságának stratégiailag kulcsfontosságú ágazata, a vidéki lakosság megtartásának és boldogulásának legfőbb záloga. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy az agrárerdészetnek, az agroerdőgazdálkodásnak elsősorban mind a mezőgazdaság, mind az erdőgazdálkodás számára határterületnek minősülő termőhelyeken, régiókban van és lesz létjogosultsága, azonban az ilyen területeken szinte az egyedüli jövedelmező és fenntartható gazdálkodási módot jelenti és jelentősége megkérdőjelezhetetlen a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklését illetően.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba
A következő előadást dr. Mezei Dávid Csaba helyettes államtitkár tartotta az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság részéről, ‘Iparifa ültetvény, mint új termelési lehetőség’ címmel. A helyettes államtitkár részletesen ismertette a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Kormányrendelet főbb utasításait, kitért a telepítés, a nyilvántartás valamint a kitermelés szabályaira. Kiemelendő, hogy a fás szárú iparifa ültetvények nem minősülnek erdőnek, az erdőtörvény előírásai nem vonatkoznak rájuk, mezőgazdasági (szántó) területeken létesíthetőek. Az iparifa ültetvények esetében a legkisebb támogatható terület nagysága 0,5 ha, a létesítéshez kiegészítő tevékenységek is igényelhetőek, mint pl. villanypásztor vagy kerítés. Akác és nemesnyár célállomány-típus támogatható, a kedvezményezettek a jogszerű mezőgazdasági földhasználók és társulásaik. A támogatás mértéke akác esetében 1372 Euró/ha, míg nemesnyár esetében 1915 Euró/ha.
Dr. Mezei Dávid Csaba
Dr. Borovics Attila, a NAIK ERTI intézetigazgatója ‘Termeljünk együtt a természettel!’ című előadásában az agrárerdészet gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit mutatta be fotókkal gazdagon illusztrálva, elsősorban külföldi példákon keresztül. Európában, napjainkban Franciaország jár az élen az agrár-erdészeti kutatásokban, de ez igaz a technológiák gyakorlati alkalmazására is. Számos agrár-erdészettel foglalkozó kutatóintézet és szövetség képviselteti magát az országban, az egyik ilyen gazdálkodókat tömörítő szövetség az Arbre et Paysage 32 (Fa és vidék 32) elnevezésű egyesület. Az egyesület néhány gazdálkodóján keresztül bemutatásra kerültek az agrár-erdészeti gyakorlati technológiák. A folyamatos talajtakarásos gazdálkodási módtól a baromfitartáson keresztül a saját szükségletre megtermelt faanyagig bezáróan az agrárerdészet széles gyakorlati palettája került bemutatásra. Az előadás ezen kívül még kitért számos ország – Olaszország, Törökország, India, Nepál – gyakorlati agrár-erdőgazdálkodásának ismertetésére.
Dr. Borovics Attila
Dr. Keserű Zsolt, a NAIK ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának vezetője arról beszélt, hogy miért érdemes agrár-erdészeti rendszert létesíteni. Előadásának első felében kitért az agrár-erdészeti rendszerek alkalmazásával elérhető ökológiai előnyök ismertetésére. Ide sorolható a klímaváltozás negatív hatásait mérsékelni képes nagyobb mérvű szénmegkötés, szénraktározás, hatékonyabb védelem a talajerózióval, a nitrogén-kimosódással szemben, a mezőgazdasági termelés diverzifikációja, méhészeti és növényvédelmi jelentőség, biodiverzitás növelése, alternatív jövedelemforrások növekedése. Ezt követően bemutatásra kerültek az aktuális támogatási lehetőségek. A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 közötti időszakának keretében az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (VP 5-8.2.1-16) jogcím alapján lehet pályázatot benyújtani a 2017. január 16. és 2019. január 16. közötti időszakban. A korábbi gyakorlattól eltérően – amikor csak fás legelők létesítésére lehetett támogatást igényelni – ma már pályázni lehet szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer létrehozására (köztestermesztés), gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló létrehozására és mezővédő fásítás létesítésére fasor vagy facsoport telepítésével. A támogatások igénylésére az ügyfélkapun keresztül, online módon lehet a pályázatokat benyújtani. Részletes információ a www.szechenyi2020.hu weboldalon található.
Dr. Keserű Zsolt
Honfy Veronika, a NAIK ERTI tudományos segédmunkatársa, PhD hallgató egy új termelési rendszer kísérleti megalapozásáról beszélt. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézetében 2014-ben kezdték meg a különböző kísérletek létesítését, amelyek egy egyre bővülő kísérleti rendszer részeinek tekinthetők. Ezekben a kísérletekben a kutatások az alábbi főbb témakörökre fókuszálnak:
- Fenntartható földhasználat,
- tradicionális és innovatív megoldások,
- talaj-és vízvédelem,
- klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,
- kedvező föld-egyenérték arány igazolása.
Az előadásban részletesen bemutatásra kerültek a NAIK más kutatóintézeteivel történő együttműködésben létrehozott agrár-erdészeti kísérletek. Ilyen a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Fertődi Kísérleti Állomásán kialakított tág hálózatú nemesnyár ültetvény sorközeiben bogyós köztessel (szamóca, málna, ribiszke, szeder) létrehozott kísérlet. A NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetével közösen egy korábbi akác-és nemesnyár energetikai faültetvény lett átalakítva agrár-erdészeti kísérletté. Bizonyos sorokat letermelve tágabb sorközök lettek kialakítva (9, 12 és 15 méter), amelyekben tritikálé és zöldségfélék kerülnek vetésre, ill. ültetésre. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetének területén egy 0,7 hektáros kísérlet létesült, ahol tág hálózatú – 8x6 méteres ültetési hálózat – nemesnyár ültetvény sorközeiben kiterített vetésforgó került kialakításra. A NAIK ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán fehér nyár és puszta szil csemeték kerültek elültetésre – 10x5 méteres ültetési hálózat kétféle tájolásban (É-D és K-Ny) – a sorközökben lucerna termesztése mellett. Az említett kísérleteken kívül egy multifunkcionális mezővédő erdősáv is bemutatásra került az előadásban. A vizsgálatok elsősorban a víz-és tápanyagforgalom, az együtt-termeszthetőség, a fényhasznosítás (árnyékhatás), a szénmegkötés, az optimális növőtér meghatározására fókuszálnak, egyéb vizsgálatokkal kiegészülve, mint pl. évgyűrű-analízis, talajállapot-monitoring, hozamvizsgálat.
Honfy Veronika
Dr. Vityi Andrea, a Soproni Egyetem egyetemi docense előadásának első részében hazai és nemzetközi agrár-erdészeti kutatások eredményeit ismertette, melyek az AGFORWARD projekt keretében valósultak meg. A projekt (AGFORWARD-AGroFORestry that Will Advance Rural Development, - Agrárerdészet, amely elősegíti a vidékfejlesztést) elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehetne fenntartható módon a legtöbb élelmiszert a legolcsóbban termelni. Erre lehet egy alternatíva maga az agrárerdészet. Korábbi európai kutatások alapján az agrárerdészet akár 40%-os többlethozamot eredményezhet. A projekt hazai feladatai közé tartoznak a hálózatépítés, kutatás és innováció, adatgyűjtés és elemzés, tájékoztatás és ismeretterjesztés. A projektismertető a https://kkk.nyme.hu, a beszámolók a projekt eredményeiről a www.agforward.eu weboldalon találhatóak meg.
Az előadás második felében az AFINET (AgroForestry Innovation NETworks) projekt került bemutatásra. A program az agrár-erdészeti innovációs hálózatok szerepét és feladatát vizsgálja a klímaadaptív termelési rendszerek kialakításában. A legfontosabb célok között lehet megemlíteni az innovatív agrár-erdészeti technológiák és módszerek gyakorlatba történő integrálását, a kutatók és a gyakorlati szakemberek (gazdálkodók) közötti tudás-és tapasztalatcsere hatékonyságának növelését, valamint egy európai agrár-erdészeti tudásbázis megteremtését.
Dr. Vityi Andrea
Prof. Dr. Tamás János intézetigazgató egyetemi tanár a Debreceni Egyetemen folyó mezőgazdasági erdészet oktatását mutatta be igen részletesen, gyakorlati példákkal gazdagon szemléltetve. Az egyetem a mezőgazdasági erdészet oktatásán keresztül részt vesz az AgroFe projektben. Az AgroFE projekt épít a tudományos kutatásra, a mezőgazdasági erdészeti kísérletekre és a szakmai gyakorlatra, valamint a képzésekben alkalmazható innovatív oktatási erőforrásokra. Kétféle azonosított szereplő csoport (célcsoport) van, akiket képezni szükséges: egyrészt a mezőgazdasági termelők, a jövőbeli gazdálkodók (a diákok), valamint a felnőttek; másrészt a szaktanácsadók és oktatók. Az agrárkaron a mezőgazdasági erdészet az agrárkörnyezetgazdálkodásban című tárgy oktatását végzik, FSZ, BSc, MSc szinten (L4, L5, L6).
A másik agrár-erdészeti oktatási projekt, amelynek a Debreceni Egyetem is tagja, az AgroF-MM. A programban a Debreceni Egyetem partnere a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Az AgroF-MM képzés célja az európai agrárerdészetben érdekeltek képzése. A projekt lehetőséget fog nyújtani számukra, hogy megismerkedjenek az agrárerdészettel és javítsák az agrár-erdészeti fejlesztési ismereteiket a mediterrán és hegyvidéki térségekben. A projekt legfőbb célja egy egyedülálló agrár-erdészeti képesítési program kifejlesztése minden európai országban, amelyet az oktatási eszközök javításán és fejlesztésén keresztül kíván elérni, amelyek lehetővé teszik az agrár-erdészeti képzéseket hosszú távon.
Prof. Dr. Tamás János
Az MTA Ökológiai és Botanikai Intézettől Varga Anna, tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató a fás legelők, az erdei legeltetés kérdéskörét boncolgatta „Agrár-erdészeti innovációk az állattenyésztésben, természeti és kulturális örökségünk megőrzésében: fás legelők és erdei legeltetés” című előadásában. Az előadás társszerzője dr. Molnár Zsolt, az MTA ÖBI tud. tanácsadója volt. A fás legelők, a legelőerdők kiváló természeti és kulturális értékű gazdálkodási módnak tekinthetőek, mivel külterjes állattartásra adnak lehetőséget, ami nagyban hozzájárul őshonos állatfajtáink megőrzéséhez. A fás legelők élővilága gazdag és változatos, a legeltetés következtében egészséges élelmiszer állítható elő. Az elmúlt évek egyik legfőbb problémája a legeltetés felhagyásával kialakult sűrű cserjés területek arányának a növekedése. Ezeken a felhagyott területeken szükséges lenne újra a fás legelők kialakítását megkezdeni, ennek azonban napjainkban több akadálya is van. Szükség lenne a támogatási rendszer és jogszabályi változásokra, a fás legelők hivatalos meghatározásába a cserjés és zárt erdőfoltok meghagyásának engedélyezésére, valamint szükséges lenne a legeltetés gyakorlati és gazdasági előnyeinek a gazdálkodókkal való megismertetése.
Varga Anna
Felkért hozzászólóként Támba Miklós, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a rendezvényen jól érezte magát, holott a fórum témája egy kicsit eltér a szűkebben vett szakterületétől (erdőgazdálkodás). Fontosnak tartja, hogy mindig, mindenhol a racionális földhasználatot kell szem előtt tartani, előnyben részesíteni, a fenntartható, jövedelmező gazdálkodás csak így valósítható meg.
Támba Miklós
A fórumon elhangzott előadások:
-
- Miért kiemelt kutatási terület az agrárerdészet?
Prof. Dr. Gyuricza Csaba DSc, mb. főigazgató, NAIK, Gödöllő
Dr. Mezei Dávid Csaba, helyettes államtitkár, Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság, Kecskemét
Dr. Borovics Attila PhD, intézetigazgató, NAIK ERTI, Sárvár
Dr. Keserű Zsolt PhD, osztályvezető, NAIK ERTI, Püspökladány
Honfy Veronika, tud. segédmunkatárs, PhD hallgató, NAIK ERTI, Sopron
Dr. Vityi Andrea PhD, egyetemi docens, SOE EMK, Sopron
Prof. Dr. Tamás János DSc, intézetvezető egyetemi tanár
Varga Anna, tud. segédmunkatárs, MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet
Dr. Molnár Zsolt DSc, tud. tanácsadó, MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet
Szöveg: Dr. Keserű Zsolt
Fotók: Rásó János