Populus × euramericana cv. I-214

SZÁRMAZÁSA

Olaszországban, 1929-ben Piccarolo által szelektált, szabad beporzású hibrid.

NEME

Nőivarú.

A CSEMETE JELEGZETESSÉGE

Szára enyhén ívesen hajlott, az ágak szélesen elállók, csaknem egyenesek. A csúcshoz közeli részen szögletes, kissé bordás, máshol hengeres. A rügyek szélesek, kihegyezettek; a színük bronzvörös, jól kivehető, jellegzetes narancsvörös színű balzsamcseppel. A hajtásvég erősen olajbarnás - bronzvöröses. A szár színe alul olajzöld, felfelé fokozódóan barnásvörös. A levelek nagyok, szélesek, hosszú levélnyélen lecsüngők. A levélnyél és a levél főér színe pirosas zöld, a nyár végén fokozódó piros színeződés. A levélalap szélesen ék alakú. A levélcsúcs széles, hosszan kihegyezett. A lombhullás késői.

A FA ALAKI TULAJDONSÁGAI

A törzs enyhén görbült; gyakran a koronában erőteljes ágrendszerre bomló, nem végigfutó. A korona széles, terebélyes, laza. Az ágak szórt állásúak, kissé szétállók; jellemzően durva vastagodásra hajlamosak. A levelek nagyok, hirtelen kihegyesedő csúccsal, hosszú levélnyéllel. A színük kissé világos árnyalatú zöld, enyhén sárgászöld árnyalattal. A kéreg sokáig sima, vékony; fiatal korban jól kirajzolódó paraszemölcsökkel. A csak mérsékelten durva héjkéreg jóval később, de gyenge termőhelyeken esetenként korábban alakul ki. A kéregrepedések barázdái világosak, a kéregnek jellegzetesen sárgás-szürke árnyalatot adnak.

LOMBFAKADÁS

Korai (március vége - április eleje). A fakadó levélkék színe sötét bronzvörös.

LOMBHULLÁS

Középkései-kései (november). Az őszi lombszín enyhén sárgás árnyalatú zöld.

ÉRZÉKENYSÉG A KÁROSÍTÓKKAL SZEMBEN

Levélrozsdára (inkább csak csemetekertekben) közepes; kéregfekély megbetegedésre közepes (de inkább csak kedvezőtlenebb termőhelyi és környezeti viszonyok esetén); a korai és a kései fagyokra érzékeny (rügykárosodás); az uralkodó szélirányban gyakori a törzs erőteljes elhajlása.

NÖVEKEDÉS

Kezdettől fogva erőteljes. Ez jó termőhelyeken tartós, a közepes, ill. határ-termőhelyeken 10-15 éves korban erősen lelassul vagy megáll.

TERMŐHELYTŰRÉS

Tág határok között mozog; nagy fatermést azonban csak jó és közepes termőhelyeken, jó tápanyag-ellátottság, jó vízháztartási viszonyok és szellőzöttség, intenzív művelés mellett ad. Kedvezőtlen a talaj nagyobb mésztartalma, az altalaj sós jellege, a száraz vízgazdálkodási helyzet, ill. a talaj tartós túlnedvesedése, általában a hideg talaj.

FAMINŐSÉG

A kis fasűrűség a műszaki felhasználhatóságot korlátozza. Cellulóz-, láda-, lemezipari felhasználásra megfelelő.

JELENTÖSÉGE

Kedvezőtlen alaki (ágasodási) tulajdonságai, nagy nyesési igénye, valamint az egészségi állapotában esetenként megfigyelhető kedvezőtlen tendenciák miatt, a széleskörű termőhely-tűrése és a nagy fatermő képessége ellenére is némi visszaszorítása, ill. esetenként más nyárfajtákkal való helyettesítése javasolható.