Az erdő faállományának értékét fiatal korban célszerűen a költségekre építve becsülhetjük meg. Az értékelés elemei:

 

  • Erdősítési költségek (c):

Ezt összeállított erdőművelési munkarendszerek alapján határozhatjuk meg.

 

  • Talajjáradék (t):

Ennek akkor van igazán jelentősége, ha az erdőgazdálkodó bérelt földön végezte az erdősítést, s a bérleti díj (talajjáradék) növeli a költségeket.

 

  • Igazgatási (általános) költségek (k):

Az erdősítést végző szervezet nagyságától, tevékenységi körétől függően elég széles határok között változhat az erdőfelújítást terhelő általános költség. Az értékbecslésnél alapvetően a közvetlen költségekből indulunk ki, de valamilyen módszerrel figyelembe kell vennünk az igazgatási terheket is.

A klasszikus erdőérték becslés a művelt erdőterület 1 ha-jára jutó éves általános költséget veszi alapul.

Az n.-k éves erdő faállományának értékében az igazgatási költségek az évi járadék összegezési vagy végértéki tényezője segítségével számíthatók:

 

01

ahol: p = az alkalmazott kalkulatív kamatláb (%)

A 02összefüggés az igazgatási költségek tőkeértékét (K) adja. Ennek figyelembe vételével ezek a költségek tehát a

03

alapján számított mértékben növelik a fiatal erdő értékét.

Két problémát célszerű megemlíteni ezzel a megoldással kapcsolatban:

-  A viszonylag alacsony költséggel felújítható gyorsan növő állományok (pl. NY, A) esetében az igazgatási költségek arányaiban nagyobb terhet jelentenek és így indokolatlan mértékben növelik a faállomány értékét.

-  Az erdő életkorának növekedésével mind nagyobb lesz az igazgatási költségekből adódó érték részaránya.

A két problémát nagyrészt kiküszöböli és az értékelést is lényegesen leegyszerűsíti, ha a közvetlen költségek alapján számított faállomány értéket növeljük meg az összes költség arányában felosztott igazgatási ráfordításokkal. Ez mintegy 20%-ra tehető.

 

  • Kamat (p):

A kalkulációban alkalmazott kamat nagyságának megállapításánál az alábbi megfontolásokból célszerű kiindulni.

-  Az erdősítési ráfordítások meglehetősen hosszú távra történő befektetések. Ezért az ebben a körben alkalmazott kamatláb alacsonyabb, mint amit a bankügyleteknél megszokhattunk. A lekötött pénz értékállósága biztosítható, a kockázat viszonylag alacsony, ami ugyancsak alacsony kamatot eredményez.

-  Az erdő faállományának értéknövekedése nemcsak a ráfordításokhoz kötődik, hanem a faegyedek természetes gyarapodása is szerepet játszik benne. Ez a kamatláb nagyságát felfelé „húzza”.

-  Nagyon nehéz korrekt számításokkal egyértelműen meghatározni a több tényező együttes hatásaként létrejött értékváltozást.

A kalkulációinkban egységesen 4 %-os kamattal számolunk. Ez megfelel a nemzetközi gyakorlatban általában alkalmazott értéknek is.

 

A faállomány értékváltozása

Az előbbi megfontolások alapján a faállomány értékét (ÁKÉ) az egyes években (k) az alábbi képlettel számíthatjuk:

04, a teljes költség alapján.

Látható, hogy a kalkuláció egyszerűsítése érdekében úgy vettük, mintha az év közbeni költségek egyszerre, az év első napján felmerültek volna.

Az ERTI Ökonómiai Osztálya 11 fafajra (fafaj csoportra) 30 éves korig (minden életkorra) évente aktualizált faállomány költségérték táblázatot állít össze.