Témavezető kutató: Dr. Rédei Károly DSc /tudományos tanácsadó/
Közreműködő kutató: Keserű Zsolt /tudományos munkatárs/
A szelektált akácfajtákkal létesített állományok nevelésének (növőtér-szabályozásának) irányelvei sok tekintetben eltérnek a magcsemetével létrehozott, illetőleg sarjról felújított állományokétól. Mivel az egyklónú fajták növekedési tulajdonságai elvben megegyezőek, a többklónúaké egymáshoz közelállóak, a közönséges akác állományaira jellemző nevelési szakaszokat (tisztítás, gyérítés) nehezebb elkülöníteni. Az egyes növőtér-bővítési beavatkozások célja döntően a fák optimális növekedéséhez szükséges növőtér kialakítása. A nagyobb ültetési hálózat következtében mód van a vágások számának csökkentésére, továbbá a faültetvényekhez közelálló kombinált nevelési mód részbeni alkalmazására (az egyedszelekció itt sem hagyható el).
Szelektált akácfajták termesztésével csak kiváló és jó ökológiai (termőhelyi) viszonyok mellett érdemes foglalkozni. Gyengébb akáctermőhelyeken, mivel az ültetvényszerű termesztés-technológia előnyei nem érvényesíthetők, a gazdálkodás az esetek döntő többségében veszteséges lesz.
A kiváló és jó akáctermőhelyeken (I-III. fatermési osztály) fűrészipari alapanyag termelésére, a 2,5 x 2,0 m-es induló hálózatú, ültetvényszerűen nevelendő állományokban (5 m2/fa növőtér) összesen két növőtér-bővítést célszerű végezni (1.táblázat). Az első növőtér-bővítéskor (9-10 éves korban) megközelítőleg 50%-os törzsszám-csökkentést végzünk, így a nevelővágás utáni hálózat átlagosan 10 m2/fa növőteret feltételez, a kitermelt faanyag részbeni értékesíthetősége mellett. A második növőtér-bővítést (16-17 éves korban) szintén 50%-os törzsszámcsökkentéssel végezzük. Ennek során a kitermelt faanyag nagyobb része már ipari felhasználásra is alkalmassá válik, így a vázolt termesztés-technológiát ökonómiailag rentábilisnak tekinthetjük.
1. táblázat. Szelektált akácfajták növőtér-bővítési modellje (ültetvényszerű termesztési technológiával)
Termesztési cél: fűrészipari rönk
Ültetési hálózat: 2,5 x 2,0 m, ültetési csemeteszám 2000 db/ha
Megnevezés |
Kor |
Átlagos magasság |
Átlagos átmérő |
Törzsszám |
Várható bruttó fatérfogat |
|
H |
D1..3 |
N |
V |
|||
év |
m |
cm |
db/ha |
m3/ha |
||
I. fatermési osztály |
||||||
1. |
Növőtér-bővítés |
9-10 |
14 |
13 |
1000 |
100 |
2. |
Növőtér-bővítés |
16-17 |
20 |
18 |
500 |
130 |
3. |
Véghasználat |
30 |
25 |
25 |
450 |
270 |
II. fatermési osztály |
||||||
1. |
Növőtér-bővítés |
9-10 |
13 |
11 |
1000 |
70 |
2. |
Növőtér-bővítés |
16-17 |
18 |
16 |
500 |
100 |
3. |
Véghasználat |
30 |
23 |
23 |
450 |
220 |
III. fatermési osztály |
||||||
1. |
Növőtér-bővítés |
9-10 |
12 |
10 |
1000 |
55 |
2. |
Nővőtér-bővítés |
16-17 |
17 |
15 |
500 |
80 |
3. |
Véghasználat |
30 |
21 |
21 |
450 |
170 |
Megjegyzés: Az adatok a főállományra, vagyis a növőtér-bővítések elvégzése utáni állományrészre vonatkoznak. Fatermési tábla: Lessényi B., Rédei K. (1986).
A 2.táblázatban közölt modellek szerint nevelendő, minimum 3,0 x 3,0 méter induló hálózatú, szelektált akácfajtákkal létesítendő faültetvények is csak kiváló és jó termőhelyeken rentábilisak. Csökkentett véghasználati korok tervezése esetén (20-25 év) a termesztési cél oszlop, illetve alsóbb mérethatárú fűrészipari rönk előállítása lehet. Ennek a termesztés-technológiának alkalmazására elsősorban Nyugat-Európa országaiban találunk példákat.
2. táblázat. Szelektált akácfajtákkal létesített faültetvények növőtér-bővítési modelljei
Termesztési cél: oszlop, illetve fűrészrönk
Ültetési hálózat: 3,0 x 3,0 m
Megnevezés |
Kor |
Átlagos magasság |
Átlagos átmérő |
Törzsszám |
Várható bruttó fatérfogat |
H |
D1..3 |
N |
V |
||
év |
m |
cm |
db/ha |
m3/ha |
|
I. modell |
|||||
Növőtér-bővítés előtt |
10 |
13 |
10 |
1100 |
60 |
Növőtér-bővítés után |
10 |
14 |
11 |
700 |
50 |
Véghasználat |
20 |
20 |
18 |
700 |
180 |
II. modell |
|||||
Növőtér-bővítés előtt |
8 |
10 |
8 |
1100 |
35 |
Növőtér-bővítés után |
8 |
11 |
9 |
750 |
30 |
Növőtér-bővítés előtt |
15 |
17 |
14 |
750 |
105 |
Növőtér-bővítés után |
15 |
18 |
15 |
500 |
85 |
Véghasználat |
25 |
22 |
20 |
500 |
180 |
Megjegyzés: Fatermési tábla: Lessényi B., Rédei K. (1986).
A bemutatott K+F eredmények és ajánlások az ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának értékelő és elemző munkáján alapulnak. Kapcsolódó célkitűzésünk a modellek további finomítása az újabb felvételi adatok és gyakorlati tapasztalatok felhasználásával.