Témavezető kutató: Csiha Imre /állomásigazgató, tudományos munkatárs/

Közreműködő kutatók: Dr. Rédei Károly DSc. /tudományos tanácsadó,/ Kamandiné Végh Ágnes /intézeti mérnök/, Keserű Zsolt /tudományos munkatárs/

Kutatóintézetünknél a témával kapcsolatos munkák az 1980-as években kezdődtek meg, elsősorban akác, nyár, pusztaszil, bálványfa fafajokkal. Vizsgálataink elsődlegesen a termőhely - fafaj - fajta - telepítési hálózat - vágáskor - fenntarthatósági periódus kérdéseire terjedtek ki.

Ezen kutatási szakaszban, vágáskor tekintetében négy technológia került kialakításra a 1-15 év intervallumban, minden vizsgált fafajra vonatkoztatva. Eredményeink felhasználását akadályozta a felvevő piac igényének kialakulatlansága, valamint a fokozott országos gázosítási program. Ezen kutatások pénzügyi forrásai zömében költségvetési támogatásokból, pályázatokból és vállalati megbízásokból tevődtek össze.

Napjaink kutatási feladatai elsősorban a 1-5 éves vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények, valamint az erdei apadék energetikai hasznosítási lehetőségének témái köré koncentrálódnak.

Az energia korlátlan, olcsó hozzáférhetőségét a társadalmi megítélés ma még természetesnek veszi – de különösen az elmúlt évek „gázválságaiból, gázcsatáiból” okulva – a társadalmi hozzáállás átalakulása várható.

A klímaváltozás kedvezőtlen természeti, gazdasági és társadalmi hatásainak csökkentése érdekében kiemelt feladat a meglévő energia készletek hatékonyabb felhasználása.

Az energetikai fejlesztésekkel párhuzamosan az elért eredmények megismertetése egyre fontosabb feladat lesz a jövőben.

Eddigi munkánk során összegeztük meglévő kísérleteink értékelését. Részletesen foglalkoztunk az energetikai faültetvények növényvédelmi és tápanyagpótlási kérdéseivel.

Térségi és regionális felmérést készítettünk az önkormányzati energetikai igényekről. Kapcsolatban vagyunk két önkormányzattal (Nyírlugos, Püspökladány), a Napkori Erdőgazdák Szövetkezetével, valamint egy püspökladányi mezőgazdasági vállalkozóval vizsgálva az esetleges lehetőségeket az adott témában.

A területméret optimumai a néhány tíz hektáros egységek lehetnek, melyeknek nem kell minden esetben összefüggőknek lenni, nem kell egy tulajdonoshoz tartozniuk, de valamilyen integrációs rendszerhez történő illeszkedésük gazdaságossági okokból elengedhetetlen.

Kiemelt figyelmet kell azonban fordítani a termőterületek víz és tápanyagforgalmi kérdéseire. Jelentős eredménynövelő hatás remélhető – kellő vízpótlás felhasználásával történő termelés esetén – különösen akkor, ha az a víz egy másik folyamat mellékterméke. További hasznosítási területek: szennyvíztisztítás, trágyaelhelyezés, ártéri telepítések, belvizes területek.

Az egyes fafajokkal végzett tartamkísérletek alapján 6-16 t/ha/év hozamok érhetők el, fafajtól függően. Az energetikai ültetvények 185-330 GJ/ha energiamennyiséget állítanak elő. Az energiaültetvények járvaaprításos betakarítására bíztató eredményekkel gépeket is fejlesztenek Magyarországon (Optigép Kft., Bagodi Mezőgép Kft.).

A termesztéstechnológia területfoglalása erősen függ a felhasználói oldaltól. A felhasználói igény megjelenése a megfelelő vételi ár esetén – mai áron 13e Ft/t ár felett – nagyobb volumenű lehet. Jelentős veszélyt rejt magában az a napjainkban tapasztalható jelenség, hogy hazai termesztési tapasztalatok nélküli fajták terjednek.