Sárvári Kísérleti Állomás

Az ERTI Sárvári Kísérleti Állomása 1954-ben kezdte meg tevékenységét Kopecky Ferenc irányításával. Kezdetben a nyár- és fenyőnemesítés volt az állomás alapfeladata, majd a 60-as évektől a táji erdőgazdálkodás segítése érdekében tevékenysége fokozatosan bővült erdőművelési, erdővédelmi és termőhely-feltárási témákkal. Napjainkban az ERTI Sárvári Kísérleti Állomása újra a hazai intézményes erdészeti nemesítés központja és egyúttal jelentős szerepet tölt be, különösen a nemes nyár esetében, a szaporítóanyag-gazdálkodás területén is. Ehhez nyújt megfelelő hátteret az állomáshoz tartozó Bajti Kísérleti Telep. A 64 ha-os telepen fontos nemesítési objektumok, géngyűjtemények, fajtafenntartó-telepek szolgálják a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodás érdekében végzett kutatómunkát. Az itt folyó erdészeti szaporítóanyag-termelés biztosítja a kísérletek szaporítóanyagának előállítását, az intézeti fajták elterjesztést. Az állomás feladatai a kor igényei szerint változnak, így a hagyományos nemesítési eljárásokon túl, a genetikai erőforrások tartamos hasznosításával kapcsolatos kutatások, rezisztenciára való nemesítés és környezetünk ökológiai állapotának folyamatos nyomon követése is nagy hangsúlyt kap aktuális tevékenységei között. Ezen feladatok ellátásához az állomás épületében működik egy ökológiai és egy genetikai laboratórium. Az Ökológia Laboratóriumot 1998-ban hoztak létre az Ökológiai Osztály erdészeti kutatásainak kiszolgálására. A labor tevékenysége három fő területre terjed ki: csapadék-, növény- és talajminták vizsgálatára. A vizsgálatokhoz korszerű műszerek állnak a laboratórium rendelkezésére, ezért külső megbízásokat és megrendeléseket is vállal. A labor minőségügyi rendszert vezetett be és működtet a MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabványnak megfelelően. A Genetikai Laboratóriumot 2000-ben hozták létre a Nemesítési Osztály kutatásaihoz. Molekuláris genetikai vizsgálatokat folytatnak itt. A kezdetben alkalmazott izoenzim alapú vizsgálatokon túl, ma már a legkorszerűbb PCR alapú technikák (mikroszatellit markerek, AFLP, szekvenálás) kivitelezésére is rendelkezésre áll a megfelelő laboratóriumi háttér. A Kísérleti Állomás fő feladata és célja a szaporítóanyag-gazdálkodással kapcsolatos kutatási, fejlesztői, szaktanácsadói, valamint termesztői tevékenységek ellátása és összehangolása. Mindezekkel azt igyekszik elérni, hogy hazánk erdőtelepítéseihez és felújításaihoz mindig rendelkezésre álljon a megfelelő minőségű szaporítóanyag a szükséges mennyiségben. Továbbá elő kívánja segíteni, hogy hazánkban ne létesüljenek erdősítések ismeretlen származású szaporítóanyaggal, valamint azt is, hogy a felhasznált szaporítóanyag származása minél értékesebb legyen. Az itt folyó kutatások főleg a fajtaválaszték bővítését és az ökológiai stabilitás fokozását szolgálják. Ezen belül a fontosabb részfeladatok: a generatív úton szaporított fafajoknál (néhány fenyőféle) a genetikai értékelések (származáskutatás, utódvizsgálat) folytatása, különös tekintettel a betegségekkel szembeni ellenállóságra és az adaptációs képességre; a meglévő erdei- és feketefenyő nemesítői gyűjtemények folyamatos felújítása; a vegetatív úton szaporított fafajoknál (nyárak, fűzek) új fajták előállítása, ill. termesztésbe vonása; az üzemi termesztéshez szükséges kiinduló szaporítóanyag biztosítása és a nemesítői gyűjtemények fenntartása. A Sárvári Kísérleti Állomás mindenkori vezetőjének feladatai közé tartozik a Kutató Állomásnak otthont adó Sárvári Arborétum igazgatása. Az 1812-ben létesült arborétum 9,2 ha területű, melyből 0,7 ha tó. A taxonok száma meghaladja a 300-at, ezek közt sok az erdészeti és díszérték szempontjából nyilvántartott fajta. Az arborétumhoz csatlakozó nemesítőtelep az 520 m2 növényházzal és a mintegy 1000 m2 tenyészkerttel az erdészeti nemesítés fontos bázisa, erre támaszkodik a díszfaiskolai és arborétumi növények előállítása. A Sárvári Kísérleti Állomáshoz kapcsolódik hazánk egyik leggazdagabb fás növénygyűjteménye, az önálló vezetéssel működő Kámoni Arborétum (Szombathely), melyben mintegy 2500 taxon, hasznosításra alkalmas erdészeti- és dísznövény él. Az erdészeti nemesítés és díszfaiskolai termesztés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a kert fenyő törzsgyűjteménye és magtermesztő ültetvénye. Az arborétumi növények szaporítása és elterjesztését szolgálja a 100 m2-es növényház, a díszfaiskola, és annak lerakata.