Témafelelős kutató: Keserű Zsolt /tudományos munkatárs/

Közreműködő kutatók: Csiha Imre /tudományos munkatárs/, Dr. Rédei Károly /DSc, tudományos tanácsadó/

A vörös tölgy alföldi területeinken a legjobb növekedést mutató tölgyfajunk. A volt ÁESZ adatai alapján (2006. 01. 01.) napjainkban közel 15 ezer ha-on állnak zömében elegyetlen vöröstölgyesek, melyeknek jelentősebb területű állományai Baranya, Vas, Zala, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók.

A tárgykörhöz kapcsolódó K+F munka a tekintetben újszerű, hogy olyan termesztés-technológia kidolgozását tűzte ki célul, amely mindeddig csak az őshonos fafajokra volt jellemző.

A vörös tölgy jól újul, gyakran már a 30-40 éves állományok alatt bőséges újulat van. Ezt bizonyítják a Nyírerdő Zrt. Debreceni és Nyírbátori Erdészetének területén lévő vöröstölgyesekben kijelölt mintaparcellákon történő újulatfelvételi vizsgálatok is (1. táblázat). A felvételi eredmények alapján a 27-59 éves állományokban a vörös tölgy újulat egyedszáma hozzávetőlegesen 97 000 és 412 000 között változott 1 ha-ra számítva. A termőhelyi (ökológiai) tényezők – elsősorban a hidrológiai viszonyok – kedvezőbb hatása elsősorban az újulat egyöntetűségében és az adott erdőrészletben való egyenletesebb eloszlásában mutatkozott meg.

1. táblázat  Vöröstölgyesek újulatfelvételi adatai

A vöröstölgyesekben alkalmazható természetes felújítási irány technológiák változatait a főhasználati vágásmódokhoz, és a hozzájuk tartozó természetes felújítási lehetőségekhez igazodóan kell kialakítani. A vizsgált fafaj esetében a tarvágás jellegű felújítóvágás, illetve a fokozatos felújítás alkalmazására van reális, a gyakorlat számára is ajánlható lehetőség.

A tarvágás jellegű felújítóvágás alkalmazásával a vágásérett faállományt a már meglévő újulat fölül egy lépcsőben termeljük le. A tarvágás jellege egy lépcsőben – egy időben – végrehajtott véghasználatból következik, de a „normál” tarvágástól a természetes újulat megléte különbözteti meg. Az erdőrészleten belül a tarvágást többféle módon, így időben fokozatosan egymás után következő sávokban és foltokban is végre lehet hajtani. A kivitelezés módja (formája) alapján lékes és kulisszás felújítóvágási módozatokat különítünk el. Dél-Szlovákia vöröstölgyeseiben mindkét módozatot eredményesen alkalmazzák, erről 2008. április 28-29-i tanulmányutunk alapján személyes tapasztalatokat is szerezhettünk.

1. ábra. Vöröstölgy újulat a Nyírbogát 4D       2. ábra. Vöröstölgy újulat a Nyírgelse

erdőrészletben                                      1C erdőrészletben

3. ábra. Vöröstölgy újulat a Nyírgelse 2K        4. ábra. Vöröstölgy újulat a Nyírgelse

erdőrészletben                                      2K erdőrészletben

A fokozatos felújítóvágások közül tölgyesekben (beleértve a vöröstölgyeseket is) a többé-kevésbé egyenletes bontáson alapuló ernyős felújítóvágás felel meg leginkább. Ennek az az előfeltétele, hogy az adott erdőrészletben egy időben olyan makktermés jelentkezzék, amelyből közel azonos fejlettségű újulat nevelhető fel az anyaállomány alatt. Az egyenletes újulat többé-kevésbé egyenletes záródásbontást, felszabadítást igényel. A felszabadító-vágások alkalmával a lábon álló fatérfogat 50-60 %-a termelhető ki, s a végvágásra marad a fatérfogat 40-50 %-a.

E módszer esetében a felújítás időtartama maximum 15 év, s az alábbi főbb műveleteket foglalja magába:

A vöröstölgyesek természetes felújításának tervezését és kivitelezésének ütemezését segíti a 2. táblázatban közölt erdőnevelési modell. A táblázat adatai a főállományra, vagyis az egyes tervezett nevelővágások utáni állományrészekre vonatkoznak. A modell a vöröstölgyesek várható hozamadatait is tartalmazza. A természetes felújíthatóság (felújítás) tervezéséhez jó támpontot nyújtanak az egyes nevelővágások elvégzésének kor értékei. Az utolsó tervezett belenyúlás időpontjának 15-20 évvel történő növelése adja a tervezett véghasználati kort. A fokozatos felújítóvágás időtartama az utolsó belenyúlás, illetve a véghasználati kor közé esik.

A vöröstölgyesek természetes felújításával kapcsolatosan igen kevés, szisztematikus vizsgálatokon alapuló eredménnyel rendelkezünk. A következő évek feladata lesz az előzőekben leírt technológiai ajánlások gyakorlati bevezetése, a szükséges korrekciók és tapasztalatok folyamatos és egyidejű beépítésével.

2. táblázat. Vöröstölgyesek erdőnevelési modellje (Nyirség)

Szerkesztette: Rédei Károly (2008.)