Témavezető:

Dr. Koltay András

A kutatás célja:

A magas kőriseken jelentkező Chalara fraxinea okozta pusztulás elterjedésének, jellegzetességeinek feltárása, az okozott károk felmérése, a védekezési eljárások lehetséges módjainak vizsgálata.

A kutatás során eddig elvégzett munka összefoglalása:

A Chalara fraxinea kórokozót Magyarországon először 2008 első felében azonosítottuk Nyugat Magyarországon Kapuvár és Sárvár térségében, fiatal 4-6 éves, mag és sarjeredetű magas kőris (Fraxinus excelsior) állományokban (Szabó 2008). Ugyanekkor Budapesten egy idősebb cseres, kocsánytalan tölgy, magas kőris állomány alatt jelentkező természetes kőris újulat egyedein is megtaláltuk a jellegzetes kórképet és a kórokozót. A hervadásos tüneteket kezdetben fagykároknak vélték az erdészek, de ebben az időszakban nem voltak fagyos napok, így ez az elképzelés nem igazolódott be. A jellegzetes kórkép alapján, és a begyűjtött mintákból egyértelműen sikerült azonosítani a Chalara fraxinea kórokozót (Szabó 2009). A későbbiek során a gombát keskenylevelű kőrisen (Fraxinus angustifolia) is sikerült azonosítani a nyugati országrészben gyűjtött mintákból (Kirisits et al. 2009).

2008-2009 években alapos kutatást végeztünk a kórokozó országos elterjedésére és az előidézett károk felmérésére vonatkozóan. Ennek eredményeként beigazolódott, hogy a kórokozó az egész ország területén elterjedt. A fiatal és idős állományokban egyaránt előfordul, de nagyobb gyakorisággal találkoztunk károsításával a fiatal 2-10 éves erdősítésekben. A tünetek jellegzetességei és a pusztulás mértéke alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kórokozó már legalább 2-3 évvel korábban megjelent Magyarországon. A vizsgált állományokban a fertőzöttség mértéke jelentősen eltérő. A legerősebb fertőzést Kelet Magyarországon, Debrecen mellet észleltük, 2009 nyarán. A 10 éves, 0,5 ha területű, kétéves csemetével létesített magas kőris állományban a Chalara fraxinea fertőzés tünete valamennyi fán jelentkezett. A vizsgált állományban a mortalitás elérte a 37%-ot.  A még élő fiatal fákon a fertőzött és elhalt részek aránya 20-90% körül mozgott. Az elhalt fákon észlelt tünetek alapján itt is megállapítottuk, hogy az első fertőzések több évvel korábban következtek be.

A kórokozó fertőzését elősegítő környezeti tényezőkről keveset tudunk. A nyugati országrészben lévő, fertőzött állományok vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzés nagyobb gyakorisággal jelentkezik a fagyzugos, mély termőrétegű, bő vízellátású területeken. Ugyanakkor azt is megfigyeltük, hogy az átlagosnál szárazabb, szélsőséges hidegnek kitett erdőrészletekben is gyakrabban jelentkeznek a tünetek (Szabó et al. 2009). A felmérések szerint a fiatal állományokban nagyobb gyakorisággal fordul elő a gomba, de ennek egyik oka az is lehet, hogy az idősebb, nagyobb fákról, kevesebb mintaszámmal rendelkezünk, mivel a koronából nehezebb a mintagyűjtés és a kórokozó azonosítása. Az Észak-kelet Magyarországon lévő Bükk hegységben végzett felmérés szerint az idősebb, vagy középkorú egyedeken legalább akkora a fertőzöttség mértéke, mint a fiatalabb fákon. Ezzel szemben a nyugati országrész vegyes fafajösszetételű állományaiban a természetes újulat tömeges fertőzését tapasztaltuk, de az idősebb fákon csak kisebb mértékben jelentek meg a jellegzetes tünetek a koronában. Az idős fák teljes elhalása hosszabb idő alatt következik be, így a nagyobb mortalitás is a fiatal 2-10 éves fákon jelentkezik.

Chalara fraxinea jellegzetes tünetei a levélen, hajtáson és a kérgen

2009 augusztusában felmértük a Bakony hegység néhány erdészeténél a Chalara fraxinea fertőzés mértékét, különböző korú és fafajösszetételű erdőkben. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált állományok jelentős többségében a fertőzött kőrisek aránya 5% alatt van és csak két erdőrészletben találkoztunk 5-10%-os fertőzéssel.

Az eddigi vizsgálataink eredményit összefoglalva úgy tűnik, hogy Magyaroszágon a magas kőrises és a keskenylevelű kőrises állományokat, ezen belül is a fiatal erdőket jelentősen veszélyezteti a Chalara fraxinea. A kórokozó életmódjára vonatkozó kiterjedt kutatások eddigi eredményei azt jelzik, hogy fertőzésével szemben védtelenek vagyunk, hatékony beavatkozásra vagy a fertőzések arányának csökkentésére nincs lehetőségünk. A jövőben természetes szelekció fog lezajlani az állományokban, amelynek ránk nézve súlyos következményei lesznek a fák tömeges elhalása miatt. Ugyanakkor a mi feladatunk kell, hogy legyen a természetes szelekciós folyamatok elősegítése és az ellenállóbb vagy rezisztens egyedek kiválogatása, tömegszaporítása, és művelésbe vonása.

Irodalom:

• Kirisits. T., Matlakova. M., Mottinger-Kroupa. S., Halmschlager. E., Lakatos. F. 2009: Chalara fraxinea associated with dieback of narrow-leafed ash (Fraxinus angustifolia). New Disease Reports, Volume 19.
• Szabó, I. 2008: A magas kőris Chalara fraxinea okozta hajtás és vessző pusztulásának megjelenése Magyarországon. Növényvédelem 44 (9).
• Szabó, I. 2009: First report of Chalara fraxinea affecting common ash in Hungary. Plant Pathology 58, 797.
• Szabó, I., Németh. L., Nagy, L. 2009: A magas kőris hajtáspusztulása. Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 2. szám.