Budapesti Kísérleti Állomás

Az ERTI állomásai közül az intézet alapításától kezdve a közelmúltig Budapesten volt a legnagyobb állomás, és itt volt az ERTI központja is. Az utóbbi néhány évben 4-5 fővel folynak kutatások Budapesten.

Az állomáson folyó kutatások tényleges helyszíne az ország számos erdőterülete. Ezekről a területekről számos adatot gyűjtünk. Ilyen adatgyűjtésre az erdészeti kutatásokban nagy szükség van,  mert a vizsgált erdők és fák nagyon komplex működése pusztán elméleti megfontolásokkal nem érthető meg, és az erdőgazdálkodás elemzése és a javítására tett javaslatok megfogalmazása is csak konkrét helyszínek ismeretében lehetséges. Az adatok egy részét az állomás munkatársai gyűjtik; más részét távérzékelési módszerekkel nyerjük, ill. az Országos Erdőállomány Adattárból, minisztériumoktól és más erdészeti szervezetektől kapjuk. Ugyanakkor az adatokat csak megfelelő modellekkel tudjuk megfelelően értelmezni és használni is, ezért ilyen modellek fejlesztése is fontos feladatunk. Mindezekkel állomásunkon több tudományterület aktuális kérdéseit próbáljuk megválaszolni.

Az erdő-ökológiai kutatások során (melyek részben a fenti képpel szemléltetett helyszíneken folynak) olyan kérdésekre keresünk választ, mint hogy pl. milyen főbb környezeti tényezőktől és hogyan függ a fák növekedése? hogyan zajlik az erdőkben a főbb kémiai elemek körforgalma? időben hogyan változik a fák szempontjából fontos légszennyező anyagok mennyisége? hogyan zajlik erdősült vízgyűjtők vízforgalma? (felelős kutató: Manninger Miklós, az Ökológiai és Erdőművelési Osztály kutatója).

Szintén az erdőökológia tárgykörébe tartozik azoknak az (oldalt lévő képen látható, erdőben elhelyezett talajvízszint mérő kutak segítségével vizsgált) kérdéseknek a tisztázása, hogy az erdők milyen hatással vannak a talajok víz-, és sóforgalmára, illetve hogy milyen tényezők befolyásolják az ezzel kapcsolatos mechanizmusokat? (felelős kutató: Szabó András, az Ökológiai és Erdőművelési Osztály kutatója).

A fenti kérdések egy része szoros összefüggésben van korunk legnagyobb kihívásával: a klímaváltozással. Az ezzel kapcsolatban általunk vizsgált fontos kérdések közé tartozik pl. az, hogy mennyi szenet kötnek le az erdők, és ez a szénlekötés mitől függ? hogyan fog változni a fák növekedése és az erdők szénkörforgalma a felmelegedés hatására? mit tehet az erdőgazdálkodás annak érdekében, hogy lassítsuk a klímaváltozást? A klímaváltozás ugyanakkor számos olyan fontos kérdést is felvet, amelyek egy része túlmutat az erdőgazdálkodáson. Ilyen pl. az, hogy mennyi a hazai erdők szénlekötése a Magyarországon kibocsátott üvegház gázok mennyiségéhez képest? Ezek a kérdések részben a lent látható modellek fejlesztésével vizsgálhatók (felelős kutató: Somogyi Zoltán állomás igazgató, az Ökológiai és Erdőművelési Osztály kutatója.

Végül a gyakorlati erdőgazdálkodás szempontjából egyáltalán nem mellékes az, hogy a különféle erdőgazdálkodási műveletek milyen költségekkel és hozamokkal járnak, ill. milyen lehetőségek vannak az erdők különböző termékei és szolgáltatásai igénybe vételével. Ezekkel az erdészeti ökonómia tárgykörébe tartozó kérdésekkel az Ökonómiai Osztály keretén belül Kovács Zoltán foglalkozik.

Az állomás fekvésénél fogva könnyen tud kapcsolatot tartani budapesti kutatóhelyekkel (pl. MTA TAKI) és egyetemekkel, de fontos együttműködés alakult ki az Állomás és a különböző, az erdőgazdálkodás különféle aspektusaival foglalkozó minisztériumokkal (pl. FM, NFM) és a NÉBIH-el is.