1965-ben, Gyulán született, középiskolai tanulmányait szintén itt, az Erkel Ferenc gimnáziumban végezte.  Az érettségit követően a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán folytatta tanulmányait, ahol 1988-ban okleveles erdőmérnökként végzett. Az egyetemi időszak alatt tudományos diákköri dolgozatot készített „Az immisszió hatásának vizsgálata az Inota környéki tölgyesekben” címmel, mellyel az 1988. évi egyetemi TDK Konferencián első helyezést ért el, valamint az Országos Erdészeti Egyesület különdíját is megkapta.  Ezzel  a  dolgozattal  1988-ban,  az  I. Országos Környezettudományi Diákkonferencián  III.  díjban,  1989.  évi  Országos  TDK  Konferencián  pedig  nívódíjban részesült.  Diplomamunkáját is ebben a témában készítette el.  1988-ban  az  egyetemtől Tanulmányi Emlékérmet, 1989-ben pedig az Országos Tudományos Diákköri Tanácstól PRO SCIENTIA aranyérmet kapott. 1987-ben orosz, 1989-ben angol állami középfokú nyelvvizsgát szerzett. 1988 tavaszán sikeresen felvételizett az MTA tudományos továbbképzési ösztöndíjára.  1988 szeptemberében az Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai osztályán, annak Gödöllői Állomásán kezdett el dolgozni aspiránsként. Aspiránsi témája mátrai bükkös és lucos ökoszisztémák vízforgalma és az állományok vastagsági növekedése volt. 1990-ben a Tudományos Minősítő Bizottságtól sikeres vizsgái, illetve megszerzett nyelvvizsgái alapján „kandidátusi végbizonyítványt” kapott.  Tudományos ösztöndíjasként végzett munkája összefoglalásaként zárójelentését „Csórréti bükkös és lucos vízforgalma, összefüggésben a vastagsági növekedéssel” címmel írta meg. Rajta kívülálló okok miatt kandidátusi értekezését nem nyújthatta be a TMB-hez. 1994 decemberében átkerült az ERTI Mátrafüredi Kirendeltségére, megmaradva az Ökológiai Osztály keretein belül, tudományos segédmunkatársként. 1994-1997 között ifjúsági OTKA pályázat témavezetője volt.  E kutatási program címe: Ökológiai kölcsönhatások tölgyek és fitofág rovaraik között.  1999-2002 között újabb ifjúsági OTKA pályázat témavezetője volt, melynek címe: Az ektomikorrhiza kapcsolat lehetséges szerepe erdei fafajok herbivor rovarok elleni rezisztenciájában és toleranciájában. 1999 őszén tudományos munkatársi beosztásban átkerült az ERTI Erdővédelmi Osztályára.  Kiemelt feladata volt egy erdővédelmi szakirodalmi adatbázis létrehozása, melynek eredménye egy 2002/2003 telén megjelent CD-ROM.  Címe: Az erdővédelem magyarországi szakirodalma (1792-2000). Fő kutatási témája az erdei lombos fák karpofág rovaregyüttese, különös tekintettel a tölgyekre. 2000. őszén a Nyugat Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán egyéni felkészülő doktorandusz lett. A tanulmányok végeztével 2003 májusában sikeresen megvédte PhD dolgozatát: „Vizsgálatok a magyarországi tölgyek karpofág rovaraival” címmel. 2003. júliusától tudományos főmunkatárs. 2004. elejétől az ERTI Erdővédelmi Osztályán az Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer működését irányítja, melynek két fő alappillére az Erdészeti Fénycsapda Hálózat, valamint az erdőgazdálkodók által küldött Erdővédelmi Jelzőlapok rendszere.  2005 óta szerkesztője az évenként megjelenő ún. Erdővédelmi Prognózisnak. Társszerzője a 2006-ban megjelent „Képes útmutató és kódjegyzék” című könyvnek. Ezeken túl részt vesz az Erdővédelmi Osztály egyéb kutatási programjaiban is (erdei fák egészségi állapotának trendvizsgálata, stb.). 1988-tól férjezett, férje Csóka György, gyermekei Ágnes (1990) és Bence (1996).