2. Iskolai végzettség

MsC: 2003. Erdőmérnök, Nyugat-magyarországi Egyetem

PhD: 2011.Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezettudományi Doktori Iskola, Cím: Modelling the future distribution of beech at low-elevation xeric limits

3. Kutatási terület 

• Klímahatás kutatás a fák földrajzi elterjedésére
• A fák (bükk, tölgy) és a makroklíma kapcsolatának elemzése kiemelt figyelemmel a fenológiára közös származási kísérletekben.
• Meteorológiai paraméterek nagy területű interpolálása
• Folyamatorientált vegetációmodellek mortalitás függvényének fejlesztése
• A fafajok ökofiziológiai (genetikai) toleranciahatárai

4. Szakmai tevékenység

2007 óta működöm közre a Környezet és Földtudományi Intézet projektjeiben tudományos munkatársként.

Oktatási tevékenységek:

-         Erdészeti Genetika: 2009-től aktívan részt veszek a tárgy oktatásában.

-         Környezetbiológia: levelező és nappali hallgatóknak 2010 óta oktatom a tárgyat.

-         Populáció-és Evolúcióbiológia: a tárgy populáció részének oktatásába 2013-tól veszek részt.

Projektek:

COST tudományos nemzetközi együttműködés projektek:

-          2007-2010: COST E52 “Evaluation of Beech Genetic Resources for Sustainable Forestry”

-          2014-2018: FPS COST Action FP1304: Towards robust projections of European forests under climate change (PROFOUND)

-          2013-2017: FPS COST Action FP1206: European mixed forests - Integrating Scientific Knowledge in Sustainable Forest Management. (EuMIXFOR)

-          2012-2016: FPS COST Action FP1202: Strengthening conservation: a key issue for adaptation of marginal/peripheral populations of forest trees to climate change in Europe (MaP-FGR)

Nemzetközi projektek:

-          2008-2012: FaKlim: Bükkpusztulás (Fagus sylvatica) és globális klímaváltozás a nyugatpannon térségben – előrejelzés és felkészülés

Átfogó célok:

A projekt fő célkitűzése a régióban található bükkösök fenntartható erdőgazdálkodásának megalapozása a várható klímaváltozás fényében, a jövőbeli veszélyek és kockázatok feltárása és elemzése, továbbá felkészülés kezelési és kárcsökkentő stratégiák kidolgozása révén. A bükkösök kiválasztásának oka, hogy

- a legérzékenyebb és legveszélyeztetettebb faállományok a térségben,

- szociális és ökológiai jelentőségük is kiemelkedő (pl. üdülés, ivóvízbázis, stb.)

- számos elemzésre alkalmas mintaterület és évtizedes adatsor áll rendelkezésre

- értékelhető, egyedülálló genetikai kísérlet található a térségben

-          2011-2013: “MAD (Magashegy Artificial Drought) project: Vitality response of beech to experimental drought - a complex meteorological, ecophysiological and biochemical analysis”

Az előrejelzett klímaváltozás Magyarországon várhatóan a szélsőséges időjárási események, különösen a nyári aszályos időszakok erősödését és gyakoriságuk fokozódását hozza magával, ami az erdőket sem hagyja érintetlenül. Az aszályok fokozódása elsősorban a sík- és dombvidéki erdőkben az érzékenyebb fafajok tömeges pusztulását okozhatja. Ez az erdőtakaró sokféle védelmi funkciójának elvesztésével járhat, ezért a károk korlátozása érdekében megbízható előrejelzésekre lenne szükség.

A nemzetközi kutatás által eddig kidolgozott előrejelző modellek azonban a szárazodással fokozottan érintett területekre csak nagy bizonytalansággal alkalmazhatók. A fafajok ellenálló képességének pontosabb megismerésére speciálisan tervezett kísérletekre, részletesebb adatokra van szükség. A tervezett vizsgálathoz egyetlen modellfafajt, a bükköt választottuk ki, amely közismerten klímaérzékeny és hazai állományai nagyrészt veszélyeztetettek. Egy Sopron környékén kiválasztott mintaterületen a csapadék részleges felfogásával és elvezetésével szimulálni fogjuk a térségben várható aszályos periódusokat. A szárazsági stressz tüneteinek korai felismerése érdekében követjük a kísérletbe vont faegyedek növekedési, élettani és vízforgalmi reakcióit, és a fatestben bekövetkező változásokat.

A tervezett kutatás az aszályosság erdőre gyakorolt hatását teljesen új megvilágításban kívánja feltárni, és ezáltal jelentős nemzetközi érdeklődésre számíthat. Világviszonylatban is új eredmények várhatók az erdei fák szárazsági stresszre adott reakcióiról, a stressz-tolerancia határairól. Az eredmények felhasználása az erdőtakaróra gyakorolt hatások előrejelzésében, a fenntartható erdőgazdálkodás és természetvédelem stratégiájának kialakításában fog fontos szerephez jutni.

-          2012- 2014: FORGER — Towards the Sustainable Management of Forest Genetic Resources in Europe