Az erdővédelem a kezdetektől fogva meghatározó diszciplinája az erdészeti kutatásoknak. A 19. század végén és a 20. század első felében az erdészettudomány olyan kiemelkedő jelentőségű úttörői, mint Bedő Albert, Vadas Jenő és Roth Gyula egyaránt rendszeresen közöltek erdővédelmi témájú dolgozatokat szaklapokban. Az erdészeti kutatás, ezen belül az erdővédelem is az 1950-es években felfutó erdőtelepítési program kapcsán nyert új lendületet. Ennek eredményeként az Erdészeti Tudományos Intézetben 1960-ban alakult meg az önálló Erdővédelmi Osztály, aminek első vezetője Pagony Hubert volt. Az Osztály a kezdetektől fogva jellemzően jó kapcsolatot ápolt (és ápol ma is) az erdészeti gyakorlattal. Az Osztály tevékenységének meghatározó részében azokra a problémákra keres megoldást, amik a gyakorlati erdőgazdálkodókat napi szinten foglalkoztatják. Így az Osztály kutatói gyakorlatban is alkalmazható védekezési eljárásokat dolgoztak ki többek között a fenyő gyökérontó tapló, az erdeifenyő tűkarcgomba, tűelhalás, a feketefenyő hajtáspusztulás, a cserebogarak, a fenyőrontó darázs, a tölgyesekben károkat okozó lombfogyasztók ellen. Az Osztály megalakulását röviddel követte az Erdészeti Fénycsapda Hálózat (1. ábra), illetve a Kárjelentő Rendszer létrehozása. Ezek közel fél évszázados adatsorai egyedülállóan értékes bázisai az erdővédelmi prognosztikának, de az ökológiának, faunisztikának is. A 80-as évek elejétől észlelt új típusú erdőkárok hatására az Erdővédelmi Osztály egészségi állapot monitoring hálózatot alakított ki. Ennek egyes pontjain már közel 30 éve folyik rendszeres adatgyűjtés. Az előzőekben említett rendszerek fenntartása és működtetése mellett jelentős figyelmet és energiát fordít az éppen aktuális erdővédelmi problémákra (pl. gyapjaslepke tömegszaporodása), a klímaváltozás erdővédelmi kihatásaira és az Európában megjelenő és terjeszkedő inváziós kórokozók, kártevők kutatására is. Az Erdővédelmi Osztály kutatói könyvekben, évente 20-25 publikációban (köztük rangos nemzetközi szaklapokban) és ugyanennyi előadás formájában adják át szakmai ismereteiket a szakmai/tudományos köröknek, illetve a gyakorlati erdőgazdálkodóknak.

1. ábra: Az erdészeti fénycsapda hálózat