Az 1898 óta fennálló intézményesített magyar erdészeti kutatás otthona ma a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet. Az eltelt idő e szakterület esetében nem számít hosszúnak, hiszen az erdő életciklusa több emberi nemzedék aktív éveit öleli fel. Kutatásainkkal, melyek számos diszciplínát érintenek (ökológia, erdőművelés, erdészeti nemesítés, erdővédelem, ültetvényszerű fatermesztés, ökonómia) arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként lehet az erdőkkel fenntartható módon gazdálkodni. Eredményeinket hazai és nemzetközi konferenciákon, szakmai folyóiratokban tesszük közzé, melyek közül néhánynak intézetünk társszerkesztője is egyben (Erdészettudományi Közlemények, Acta Silvatica et Lignaria Hungarica).

KFI projektjeink korunk erdőgazdálkodással kapcsolatos aktuális kérdéseit járják körül:

• A klímaváltozás lehetséges hatásainak elemzése során vizsgáljuk az erdők környezeti hatásokra adott válaszreakcióit, szénháztartásban betöltött szerepét. A hosszú távú adatsorok elemzése alapján a jövőre vonatkozó szcenáriókat vázolunk fel. Ismereteiket olyan Döntéstámogatási Rendszerbe (DTR) foglaltuk, mely erdőrészlet szinten teszi lehetővé a tudományos alapú szakmai döntéshozást, valamint lehetőséget nyújt alkalmazkodási stratégiák, és társágazatokkal való kutatási együttműködések kidolgozására.
• Fejlesztjük a természetes folyamatokra alapozott erdőművelési módszereket a tarvágások területarányának csökkentése, valamint az erdei ökoszisztémák faji és genetikai diverzitásának megőrzése érdekében.
• Célunk energetikai és ipari célú faültetvények létesítésére alkalmas nagy hozamú, hazai termőhelyi körülmények között biztonságosan termeszthető és a betegségekkel szemben ellenálló új nemesnyár, hazai nyár és akác fajták nemesítése, valamint azok termesztési módszereinek optimalizálása.

A fentieken túl alapvető feladataink közé tartozik az Országos Fénycsapda Hálózat működtetése, erdészeti egészségügyi monitoring, ex situ erdészeti géngyűjtemények fenntartása, erdészeti szaporítóanyag termelés, oktatás, rendezvényszervezés.

Intézetünk kezeli a Sárvári, a Kámoni és a Püspökladányi Arborétumot, valamint üzemelteti a Kámoni Ökoturisztikai Látogató Központot és a Tury Elemér Ökotábort.

A kutatási feladatok mellett szolgáltatási tevékenységet is végzünk, melyek közül kiemelendő a termőhelyfeltárási, tápanyag-utánpótlási szakvélemények, ültetvénylétesítési tervek készítése, valamint az üzemeltetési technológiák, erdővédelmi módszerek kiajánlása. Illegális fakitermelések esetén igazságügyi szakértőként DNS alapú vizsgálatokat végzünk. Kutatási eredményeink térinformatikai megjelenítését szolgálja a kutatóink által fejlesztett ERTIGIS Geoportál. Nemesnyár ültetvények telepítéséhez nyújt segítséget a honlapunkon elérhető fajtaválasztó alkalmazásunk. A frekventált helyeken élő idős fák törzsállapotát Fakopp 3D Akusztikus Tomográffal vizsgáljuk.

Mindezek fenntartásában és az erdészeti kutatás további fejlesztésében jelentős szerep hárul a kutatók új generációira.

Erdőgazdálkodók, természetvédelmi kezelők és erdészeti csemetekertek segítségét kérjük az erdészeti szaporítóanyag menedzsmentjéről meglévő ismereteink bővítéséhez, továbbá érdekel minket a klímaváltozás kérdésköréről, és a más régiókból származó szaporítóanyag felhasználásáról alkotott véleményük.

A magyar nyelvű kérdőívek az alábbi linkeken érhetők el:

•    Erdőgazdálkodók
•    Természetvédelmi kezelők
•    Erdészeti csemetekertek

Nagyságrendileg a fő állományalkotó fafajok összesen 900 millió csemetéjét ültetik el évente Közép-Európában. Az erdei ökoszisztémák hosszú távú vitalitásának és stabilitásának biztosításához alapvető fontosságú az erdészeti szaporítóanyag földrajzi és genetikai származásának ismerete. A kérdőív kitöltése által Ön is támogatja a SUSTREE projektben folyó tudományos munkát.

Köszönjük együttműködését!

Kapcsolat:

Dr. Nagy László

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

06-95/320-070

35 kutató, politikus és gyakorlati szakember gyűlt össze a napos Bajorországban 2017. március 27-29. között a Bajorországi Erdészeti Szaporítóanyag Hivatal (ASP) által szervezett rendezvényen. Az esemény apropóját az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó nemzeti szabályozási rendszerek kölcsönös megismerése és megértése adta közép-európai viszonylatban.

A találkozó első napi értekezlete rávilágított a reprezentált országok szabályozási rendszereinek különbözőségére az erdészeti szaporítóanyagok tekintetében. Az EU tagállamainak saját nemzeti szabályozása az 1999/105/CE sz. Európai Irányelv (Törvény az erdészeti szaporítóanyagról, 2003) alapján működik. Az irányelv tekinthető a nemzeti törvénykezés kiindulópontjának, bár az a tagállamokon múlik, hogy milyen szigorúan szabályozzák saját piacaikat. A fentiek nyomán alakulhatott úgy, hogy egyes európai országok engedélyezik a határon kívülről származó erdészeti szaporítóanyag behozatalát (pl. Ausztria, Németország), míg más államokban kizárólag saját határaikon belülről származó erdészeti szaporítóanyag használható fel (pl. Cseh Köztársaság, Szlovákia). Szintén a megbeszélés tárgyát képezte a klímaváltozásra vonatkozó megállapítások hiánya a jelenlegi jogi szövegekből.

A meghívott partnerek a második napon a jelenleg működő nemzeti erdészeti szaporítóanyag regisztereket bemutató munkaértekezletre gyűltek össze. Minden EU tagország számára előírás fafajonként és kategóriánként összegyűjteni és nyilvánosságra hozni a betakarított és megvásárolható erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó adatokat. A legfőbb problémát az okozza, hogy ezek a listák tartalmukban, minőségükben, naprakészségükben és nyelvükben is eltérnek egymástól. A projekt egyik célja, hogy létrehozzon egy harmonizált adatbázist az erdészeti szaporítóanyagokról. Az olyan korábbi projektek, mint a FOREMATIS mintaként szolgálnak majd ebben a folyamatban.

Az utolsó napon a workshop résztvevői döntést hoztak a soron következő lépésekről, szétosztásra kerültek a feladatok, és megvalósult a további találkozók beütemezése

Az ilyen találkozóknak fontos szerepe van abban, hogy gördülékeny kommunikáció és együttműködés valósulhasson meg a partnerek között. Szeretnénk megköszönni a rendezvény szervezőinek a rendezvény zavartalan lebonyolítását és minden résztvevőnek, hogy eljöttek és hozzájárultak az esemény sikeréhez!

Az erdők genetikai változatossága nemzetközi viszonylatban

Az ausztriai Erdészeti Kutatóintézet (BFW) az erdei ökoszisztémák klímaváltozáshoz való adaptációjának támogatását célzó nemzetközi projektbe kezdett. Hat közép-európai országból nyolc partner intézet osztja meg tudását a SUSTREE projektben annak érdekében, hogy lehetővé válhasson az erdészeti genetikai erőforrások fenntartásnak és hasznosításának nemzetközi összehangolása.

Az előre vetített klímaváltozás hatására a közép-európai erdők fajösszetétele alapvetően megváltozhat. Ez a változás új kihívásokat, és egyben új lehetőségeket is hoz magával. Annak érdekében, hogy fenntartsuk az erdők ökológiai és ökonómia funkcióit, olyan alkalmazkodást elősegítő erdőgazdálkodási gyakorlatokra van szükség, melyek alternatív fafajokat, fajkombinációkat, és ezek teljes alkalmazkodóképességét hasznosítják. A melegebb, szárazabb éghajlatú körzetekből származó szaporítóanyag felhasználása várhatóan pufferelő hatással lesz az erdők globális hőmérsékletemelkedéssel szembeni stabilitására nézve.

A növények nem ismerik a politikai határokat

A nemzeti határok rossz leírói a fafajok elterjedésének és helyi alkalmazhatóságának. A genetikai változatosság leggyakrabban földrajzi és éghajlati mintázatokat követ. Az Interreg Central Europe által támogatott SUSTREE projekt az erdészeti genetika és nemesítés kutatóit hozza össze Ausztriából, Csehországból, Németországból, Magyarországról, Lengyelországból és Szlovákiából. A nemzeteken átívelő együttműködés célja, hogy elősegítse a veszélyeztetett genetikai változatosság megőrzését, és összehangolja az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodást, -kereskedelmet és -felhasználást érintő nemzeti szabályozást és irányelveket. Mindezt annak érdekében, hogy Közép-Európa erdeiben a klímaváltozás szempontjából a lehető legmegfelelőbb genetikai anyag kerüljön felhasználásra.

Trend-teremtő megoldások

Az erdőgazdaságokkal való szoros együttműködés biztosítja a projekt eredményeinek azonnali hasznosulását. A fafajok elterjedésének várható változásait, az éghajlati alkalmazkodóképességük és fatermőképességük jövőbeli alakulását leíró modellek eredményeinek felhasználásával döntéstámogató eszközök és alkalmazások készülnek a gyakorlat számára. A klímaváltozás hatásait figyelembe vevő nemzetközi szaporítóanyag-kereskedelmi rendszerek és ajánlások várhatóan támogatást nyújtanak mind a szaporítóanyag termelőinek, mind pedig felhasználóinak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Célunk, hogy a szaporítóanyag-terjesztés nemzetközi szabályozására alapozva, ígéretes stratégiákat mutassunk be az alkalmazkodó erdőgazdálkodás számára.