A projekt háttere, célja:

A bősi erőműnél alkalmazott technikai megoldás, melynek építése 1977-1992 zajlott, jelentős csökkenést hozott a Szigetköz térségének talajvízszintjeiben, veszélyeztetve az ártéri életközösségeket, köztük az erdőket is. Ezen életközösségek állapotát a bősi erőmű üzembe helyezése óta (1992) monitoring hálózatban vizsgáljuk. Az erdők monitoringja – az 1995-ös szlovák-magyar kormányközi megállapodás értelmében – része a két ország közös monitoring tevékenységeinek.

Távérzékelési adatokat 1992 óta használunk az erdők állapotának értékeléséhez. Ezeket eleinte infraszínes légifelvételek, 2008-tól kezdve pedig multispektrális, digitális képek alapján nyertük. Annak ellenére, hogy a távérzékelés hatékony módszer az erdők kondíciójának megállapításához, nem nyújt információt a faállományok belső szerkezetéről. Pedig ez különösen fontos kérdés, főleg mikor az őshonos fajok állományainak állapotát, fejlődését akarjuk vizsgálni lágylombos, ártéri erdőkben.

A távérzékelésben történt fejlődésnek köszönhetően lehetőség van e hiányosságok kiküszöbölésére a 3D-s képalkotás adatgyűjtési és adatfeldolgozási technológiáival. Ezek a progresszív módszerek a digitális fotogrammetriát és a lézer szkenning technológiát jelentik (LIDAR). Erdészeti vonatkozásban a legfontosabb ok, amiért üzemi méretekben eddig nem alkalmazták e technológiákat, a megfelelő feldolgozási módszerek hiánya.

A probléma összetett voltából adódóan fontos kiemelni a kooperációt. A kooperáció meglévő tudásra épül, melynek összetevői: a szigetközi közös erdészeti monitoring (ERTI Budapest és NFC-FRI Zólyom), a LIDAR adatok feldolgozásának módszertani aspektusai (NYME Sopron), és egy új felvételi eszköz (NLC ÚLZI-Zólyom). A NymE (alapkutatás), az ERTI és a NFC (alkalmazott kutatás) együttműködésétől azt várjuk, hogy új, költséghatékony módszertani megközelítéseket sikerül kifejleszteni a 3D-s adatok felhasználásához a korábban említett erdészeti alkalmazások területén.