Témavezető:

Dr. Hirka Anikó

Forrás:

FVM

Időtartam:

1961-

 

A fénycsapda hálózat rövid története:

A ma már világviszonylatban is egyedülálló adatsorokkal rendelkező hazai fénycsapda hálózat kiépítése 1952-ben - Jermy Tibor javaslatára - kezdődött el, kezdetben a növényvédelmi vonalon, amelyhez hamarosan csatlakozott az erdészeti is. Az erdészeti fénycsapdák telepítése Tallós Pál (1931-1968) és Szontagh Pál (1925-2008) vezetésével, 1961-ben kezdődött meg. Ebben az évben 6 csapdát, a következőben újabb 6-ot állítottak fel. A csapdák száma a következő évtizedekben bővült, helyük több esetben megváltozott. Napjainkban 25 db erdészeti fénycsapda működik az ország jelentősebb és jellemző erdőterületein (1. ábra). Az Erdészeti Fénycsapda Hálózatot a 60-as évek végéig Tallós Pál, majd 2 évtizeden keresztül Szontagh Pál irányította. Az ő nyugdíjazásával, a 80-as évek végétől Leskó Katalin vette át a munkát és másfél évtizeden keresztül odaadóan végezte. 2004 óta Hirka Anikó a téma felelőse.

1. ábra: Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat csapdái 2009-ben

 

A fénycsapdák működése és a fogott anyag kezelése

Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat a Jermy-féle fénycsapdát használja (2. ábra). A csapda fogószerkezete egy kb. 1 m átmérőjű kör alakú tetőből és egy 60 cm átmérőjű tölcsérből áll. A tető 2 m magasan van felfüggesztve vagy oszlopra szerelve, ez alatt található az izzó. A tölcsér szolgál a fényre repülő és onnan lecsapódó rovarok összegyűjtésére. A tölcsér aljához csatlakozik a kloroformos fiolát is tartalmazó ölőüveg. A fénycsapdák naplementétől napfelkeltéig működnek, március elejétől december végéig. A fogott napi rovaranyagot a fénycsapda kezelők szárítás után két vattaréteg közé, speciális papírdobozokba helyezik (3., 4. ábra). A kezelő naplót vezet, melyben feljegyzi a csapda működését, eredményességét, az időjárásra vonatkozó észleléseit és megjegyzéseit.

 

 

2. ábra: Fénycsapda Püspökladányban

 

 

3.-4. ábra: Rovargyűjtő láda dobozokkal, rovargyűjtő doboz a fogott lepkékkel

 

A begyűjtött rovaranyag sorsa

A 60-as évek elején egy Identifikációs Csoport alakult, amelynek személyi összetétele, állomáshelye az évtizedek során sokat változott, fő feladata azonban nem. A Csoport tagjai a beszállított rovaranyagot napi bontásban válogatják és határozzák, az adatokat pedig naplókban, később pedig számítógépen is rögzítik. A fénycsapda-naplókban az összes nagylepke faj, esetenként a kártevő molylepke, valamint a cserebogár fajok adatai találhatók. Az évek során fogott anyagokból jelentős, mintegy 20000 példányos összehasonlító gyűjtemény is készült (5. ábra). A magyarországi viszonylatban számottevő gyűjteményben a hazai nagylepke fauna fajainak több, mint 95%-a megtalálható.

 

5. ábra: A lepkegyűjtemény egy doboza

 

Az erdészeti fénycsapdás rovargyűjtés céljai és eredményei

A hosszú időn keresztül, állandó módszerrel gyűjtött rovaranyag faji összetétele és egyedszám viszonyai számtalan alap- és alkalmazott kutatási kérdés megválaszolására alkalmasak. Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat adatbázisa egyedülálló kincsesbányája többek között az erdővédelmi, a faunisztikai, a taxonómiai, az ökológiai, és a környezettudományi kutatásoknak.

 

6. ábra: Erdővédelmi Prognózis

 

Erdővédelmi előrejelzés

Az adatok elsősorban az erdővédelmi prognóziskészítéshez nyújtanak segítséget (6. ábra), hiszen a hosszú távú működés eredményeképpen a rovarok gradációdinamikája jól követhető. Egyre pontosabb ismeretünk van az erdőben kárt okozó rovarok gradációs viszonyairól, pl. a Lymantria dispar (7. ábra), az Euproctis chrysorrhoea, a Malacosoma neustria, a Tortrix viridana, az Erannis defoliaria, az Agriopsis aurantiaria, az Agriopsis marginaria, az Operophthera brumata, a Colotois pennaria, az Alsophila aescularia, stb. tömegszaporodásáról. Ezen ismeretekre alapozva egyre pontosabb közép- és hosszútávú előrejelzés adható egyes rovarfajok kártrendjeire vonatkozóan.

 

7. ábra: Éves gyapjaslepke fogások 2 fénycsapdában 1986-2008 között

 

A fénycsapdák segítségével nyomon követhetők olyan fajok egyedszám változásai, amelyek korábban Magyarországon nem okoztak számottevő kárt (pl. Helicoverpa armigera), de a jövőben jelentőséggel bírnak majd (8. ábra).

 

8. ábra: Helicoverpa armigera éves fogásszámok 4 fénycsapdában

Egyedülállóan jó lehetőség a potenciális kártevők megjelenésének igazolására. Pl. a Lymantria dispar ázsiai rasszának megjelenését, amelynek - az európai rassztól eltérően - a nősténye is röpképes, és a fényre is repül, minden bizonnyal a fénycsapdák fogják kimutatni.

 

Faunisztika

A fénycsapdák segítenek a hazai rovarfauna pontosabb megismerésében. Számos faunára új nagylepke és molylepke faj került elő az évtizedek során, pl. Epirranthis diversata, Gravitarmata margarotana (9. ábra). Az erdészeti fénycsapdák több olyan fajt gyűjtöttek, amelyeket hazánkban több évtizeddel előtte fogtak utoljára, mint pl. Rhyacia lucipeta, Arytrura musculus.

9. ábra: Gravitarmata margarotana

 

Taxonómia

A taxonómiai vizsgálatok többek között a faj alatti egységek megismerésére irányulnak. Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat nagylepke anyagából pl. az alábbi fajokat és alfajokat írták le: Brachionycha syriaca decipulae Kovács 1966, Boarmia umbellaria matrensis Vojnits 1970, Eupithecia catharinae Vojnits 1969, Oligia versicolor vojnitsii Kovács 1967, Lycia hirtaria pusztaer Vojnits 1971, Gnophos pullata kovácsi Vojnits 1967, Apamea sicula tallosi Kovács et Varga 1969.

 

Ökológia

 

10 ábra: Az acsádi fénycsapda éves Thaumetopoea processionea fogásai és a Pálfai aszályindexek értékei 1997-2008 között

 

A fénycsapdás anyag kiválóan alkalmas fenológiai vizsgálatokra (nemzedékszám, rajzásviszonyok, rajzáscsúcs, rajzásidőtartam, intenzitás, stb.). A környezeti (pl. meteorológiai) tényezők hatásai is jól tanulmányozhatók a fénycsapdás gyűjtések esetében (10. ábra). Ezekből kiindulva a közel félévszázados adatsorok mással nem pótolható lehetőséget biztosítanak a globális felmelegedés erdei rovarokra gyakorolt hatásának vizsgálatára is.

A fogási adatok alapján nyomon követhetők az egyes területek lepkefaunájában bekövetkező hosszabb-rövidebb távú változások (pl. melegigényes fajok arányának megnövekedése, egyes fajok ritkulása, stb.). Számszerűsíthető pl. a gyapjaslepke tömegszaporodás lombfogyasztó rovarokra gyakorolt hatása is.

 

Kapcsolódó publikációk:

• Csóka Gy., Hirka A. és Szabóky Cs. 2008: A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) életmódja és kártétele Magyarországon. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 117-134.
• Csóka Gy. és Hirka A. 2009: A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) legutóbbi tömegszaporodása Magyarországon. Növényvédelem, 45 (4): 196-201.
• Hirka A., Csóka Gy. és Szabóky Cs. 2010: Mit gondolnak az erdei rovarok a klímaváltozásról? NYME Erdőmérnöki Kar, Kari Tudományos Konferencia konferencia kiadványa, 172-175.