Az Erdészeti Tudományos Intézet (Sárvár) 3 évre szóló kutatás-fejlesztési megállapodást kötött a dél-koreai Erdészeti Tudományos Intézettel (Korea Forest Research Institute, Seoul) az ottani akáctermesztés (Robinia pseudoacacia L.) technológiai fejlesztését szolgáló feladatok elvégzésére.
2012. október 02.
Dr. Rédei Károly e projekt keretében tartott szemináriumot a magyar akáctermesztés legfontosabb és részben adaptálható eredményeiről, illetve két terepi konzultációt (Gyeonggi-do tartományban, Gapyeong-Gun térségében) a koreai szakemberek részére.
A koreai partnerintézmény által finanszírozott feladatok között szerepel a minőségi akác szaporítóanyag ellátás elősegítése részben magyarországi szelektált magkészletek felhasználásával, magtermesztő ültetvény létesítése, a szelektált akácklónokkal Magyarországon létesített kísérletek közös értékelése, valamint a dél-koreai akácállományok termesztési technológiájának értékelése.
A KFRI Suwoni Kísérleti Állomása, az akáckutatás dél-koreai központja
Dél-Koreában az 1960-as években nagyarányú akác erdőtelepítések kezdődtek, mindenek előtt a talajerózió elleni védekezés céljából. Az ország területének ugyanis közel 2/3-át domb- és hegyvidék alkotja, ahol az említett célkitűzés megvalósítására az akác tűnt a legmegfelelőbb fafajnak. Az 1990-es évek közepére az akácosok területe meghaladta a 325 ezer hektárt. Az akácerdősítések döntő többségét ismeretlen genetikai eredetű magból nevelt csemetével végezték és elmaradt az akácosok szakszerű nevelése is. Mindezek eredményeképpen a dél-koreai akácosok legnagyobb része rossz genetikai tulajdonságokkal rendelkező (rossz törzsalakú) egyedekből áll, az elmaradt nevelővágások miatt pedig az akácállományok rossz állományszerkezetűek és legyengült egészségi állapotúak. A zömében a dombvidékek lejtőin tenyésző akácosokra nincs kidolgozott és általánosságban alkalmazott termesztési technológia.
A koreai akáctermesztés egyik úttörő személyiségének emléktáblája
Akác erdőtelepítések esetén 3000 db egy éves magágyi csemetét ültetnek, természetes felújítások esetén nem különítik el a gyökérsarjat a tuskósarjtól. A sarjasok kezelésére, illetve a fiatalosok állományszerkezetének kialakítására nincs egységes technológiai előírás.
A Koreai Erdészeti Tudományos Intézet a Koreai Erdészeti Szolgálattal karöltve tervezi az ország meglévő akácállományainak átfogó termesztési technológiai értékelését, a szaporítóanyag ellátástól az akácosok faanyagának hasznosítási lehetőségéig bezárólag. Az akác ismételt felkarolásának szándékában fontos szerepet játszik a fafaj méhészeti jelentősége és az energetikai ültetvényekben való kiterjedtebb alkalmazásával kapcsolatos elképzelések is.
Első éves akác telepítés a kivitelező Koreai Erdészeti szolgálat szakembereivel az előtérben
Dél-Koreában az akáctermesztés minőségi fejlesztésére - az ország földrajzi adottságait figyelembe véve - döntően dombvidéki termőhelyeken kerülhet sor. Mindez a magyarországi termesztési tapasztalatoktól részben eltérő megoldásokat is igényel majd.
Írta és fényképezte: Rédei Károly