Háromtagú konzorcium nyert támogatást a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretéből az akáccal kapcsolatos nemesítési kutatások fellendítésére. A projekt célja olyan új fajták előállítása, melyek nemcsak termőhelyállók és gyors növekedésűek, hanem törzsalakjukkal iparifa termelésre is alkalmasak, mindezt gazdaságos vegetatív szaporítási lehetőséggel.

2012. szeptember 12.

A projekt háttere, célja:

Az akác hazai erdeink legnagyobb területaránnyal bíró fafaja. Széleskörűen felhasználható faanyaga, gyors növekedése és viszonylag magas termőhelytűrése folytán elsősorban a magánerdőgazdálkodók körében tett szert nagy népszerűségre, de az állami erdőgazdaságok is igyekeznek kihasználni előnyös tulajdonságait. Sík- és dombvidékeinken szinte mindenhol megtalálható, egyes térségekben már tájképi elemnek számít. Állományainak minősége, faanyagkészlete ugyanakkor – főleg a nem megfelelő termőhely-megválasztásnak köszönhetően – sok esetben elmarad az elvárhatótól. Termesztésében rejlő gazdasági lehetőségek jobb kiaknázása szükségessé teszi az akáccal kapcsolatos nemesítési kutatások fellendítését, melynek egyik fontos célja termőhelyálló, gyors növekedésű, és iparifa termelést is lehetővé tevő törzsalakot nevelő, vegetatív úton gazdaságosan szaporítható új fajták előállítása.

A projekt célja új, kiemelkedően gyors növekedésű, kitűnő alaki és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező akác fajták szelekciós nemesítése, iparszerű, olcsó vegetatív szaporításának és termesztéstechnológiájának kidolgozása.

A pályázatban az ERTI a Silvanus Kft. által nemesített akác klónokkal megvalósuló szaporítóanyag-termesztési és fajtakiválasztó kísérletek, valamint génmegőrző ültetvények termőhelyfeltárását, a kísérleti területek egészségügyi monitoringját, valamint a mikroszaporítással előállított akác egyedekben fellépő genetikai mutációk gyakoriságának (szomaklonális variabilitás) vizsgálatát végzi el püspökladányi, mátrafüredi és sárvári kutatók bevonásával.