Nem túl sok ma is élő erdész kollégánk van, aki annyira egységes, széleskörű megbecsülésnek örvend, mint a 80. születésnapját a közelmúltban ünneplő Bondor Antal.

2012. július 23.

Közel 60 évtizedes szakmai pályafutása alatt számos beosztásban szolgálta a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás ügyét. Az ünnepi alkalom kapcsán sokan, sokféleképpen méltatták változatos és tartalmas munkásságát. Talán nem udvariatlanság egy rövid, szubjektív és kevésbé komoly (de semmiképpen nem komolytalan) méltatás sem.

Aki akár csak néhány órát is töltött Tóni bácsi társaságában, az biztosan felfigyelt arra, hogy milyen ragyogó érzékkel tudja feloldani fel egy-egy megbeszélés néha már-már túlfeszített hangulatát. Aligha létezhet olyan szituáció, amihez ne lenne egy-egy finom iróniával, tanulságokkal is átitatott története, anekdotája. Ezek általában jókedvre derítik a társaságot, de ezen túl más szerepük is van. Gondoljuk csak meg, a színvonalas anekdota jóval több, mint egy „jópofa sztori”. Abban korrajzok és jellemrajzok ismerhetők fel. A korrajzok és jellemrajzok pedig nyilvánvalóan a múlt és a jelen megismeréséhez, megértéshez nyújtanak segítséget. Hogy a múlt és a jelen megismerésére, megértésére szükség van-e, azt mindenki döntse el maga…

Minden esetre, arra kérünk Tóni bácsi, hogy a hátralévő 30-40-50 aktív évedben (persze, ahogy mondani szoktad, ne korlátozzuk Isten jószándékát), sok más teendőd mellett fordíts megkülönböztetett figyelmet ennek a kincsnek a megörökítésére is. Azon túl, hogy sokaknak fogsz ezzel vidám perceket, órákat szerezni, segíteni fogsz eligazodni mindennapi útjaink során, talán még az időnként beláthatatlannak hitt kanyarokban is.

Írta: Csóka György

Fotók: Csóka György