„Mivel az erdész munkájában a ma eredményei mindenkor az elődök áldozatos munkájának gyümölcseként realizálódnak, nagyon fontos, hogy mindenkor megemlékezzünk az előttünk szolgálók áldozatos munkájáról.”

2012. július 13.

Napjainkra Vitéz Dr. Tury Elemér neve összeforrott az Alföldfásítással, ezen belül különösen a szikfásítással. A Püspökladányi Szikkísérleti Telep vezetőjeként 1928-tól ő vezette a kísérleti munkákat. Tevékenysége eredményeként a – Magyar Pál és Galambos István által megkezdett – kisparcellás kísérleti munka félüzemi-üzemi méreteket öltött.

A püspökladányi kísérletek eredményeit felhasználva folyamatosan növekedett a sikeres erdőtelepítések területe szerte az Alföldön. Az elért eredmények felkeltették a világ erdészeinek figyelmét is, így az 1936-ban hazánkban megrendezett Erdészeti Világkongresszus tanulmányútja programjába iktatta a kísérletek megtekintését.

Visszatekintve láthatjuk, hogy a közel 90 éve megindult munka gyakorlati eredményeként nemcsak fák, erdők verhettek gyökeret a szikes talajban, de a térségben eddig ismeretlen munkakultúra, az erdész munkája is megjelent, gyökeret vert a tájban. A sikeres telepítési munkák „mellékhaszonvételeként” sok-sok fiatal választotta élethivatásának az erdész pályát, vagy választott erdőhöz, természethez közeli élethivatást.

Ritkán gondoljuk át, de az elmúlt évtizedek erdőtelepítési munkáinak – mára megduplázódott a Trianoni békediktátum után megmaradt 1 millió hektárnyi erdőterület – nemcsak gazdasági, környezeti hatása, de társadalmi hatása is kiemelkedő jelentőséggel bír.

A püspökladányi kísérletek első évtizedeiben – és ezek belenyúltak a Nagy Gazdasági Világválság éveibe is – sok száz ladányi embernek adott munkát a Tury Elemér által vezetett Kísérleti Telep.

Mivel az erdész munkájában a ma eredményei mindenkor az elődök áldozatos munkájának gyümölcseként realizálódnak, nagyon fontos, hogy mindenkor megemlékezzünk az előttünk szolgálók áldozatos munkájáról. Ezért tartotta fontosnak az Erdészeti Tudományos Intézet vezetése, hogy a Püspökladányi Kísérleti Állomáson működő erdei iskolai tábor nevében megőrizze a neves kutató emlékét. 

A névadó ünnepségre jó alkalmat adott a táborban zajló „Székely Magyar Honismereti Tábor”. Az ünnepségen avatóbeszédet mondott Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tábor működése, a kutatóintézet és a város együttműködése mindenkor kiemelt jelentőséggel bírt a térség iskoláinak, óvodáinak környezeti nevelési programjaiban. Kiemelte, hogy a Farkassziget egésze, de különösen az arborétum a város számára különleges értéket jelent.

A névadóünnepségre városunkba érkezett Mozsár István, Tury Elemér unokája, aki beszédében a család, az unoka szemszögéből idézte fel Tury Elemér, a családapa-nagyapa emlékét. Szavai a hallgatóság – közel 50 hazai és erdélyi gyerek, és tanáraik – minden tagját láthatóan elgondolkoztatták, hisz általában szakemberekre emlékezve mindig a rideg tényeket, eredményeket szokásos emlegetni.

Az ünnepség zárásaként G. Nagy Ilián író – Püspökladány szülötte – beszélt a magyarság őstörténetét feltáró, Csaba Királyfi legendáját feldolgozó, a közelmúltban Erdélyben bemutatott operájáról. Az opera részleteinek bemutatását a szerző a legenda részleteinek ismertetésével tette élvezetessé.

Írta: Csiha Imre

Fotók: Rásó János