A régi mondás igazságtartalmáról gondolkodhattak el a résztvevők 2012. június 27-én, az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán megtartott szakmai konferencián, melyet az Alföldi Erdőkért Egyesület Informatika Szakbizottsága és a MTA Debreceni Területi Bizottságának Erdészeti Vadászati és Természetvédelmi Munkabizottsága rendezett a kutatóhely tanácstermében.
2012. július 3.
Természetesen maga a távérzékelés nem ismeretlen az erdészeti szakemberek előtt, hiszen évtizedes múlttal rendelkezik a műhold és légi felvételek, mérőképek, látható és nem látható spektrális tartományokban készülő felvételek hasznosítása az erdészeti gyakorlatban. A technológia fejlődése során fokozatosan bővült a távérzékelési adatokhoz hozzáférők köre, robbanásszerűen javult a felbontás, bővült az adattartalom, és nagyságrendekkel csökkent a hozzáférés költsége.
A konferencián elhangzott előadások egy aktuális szeletet adtak a ma már hozzáférhető, de a napi gyakorlatban várhatóan csak az elkövetkező évtizedben megjelenő eszközökről, módszerekről.
Prof. Dr. Tamás János
a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője két ma még hazánkban különlegesnek számító eljárással készült módszert ismertetett.
A LIDAR rendszer lézer fény kibocsátásából a visszaverődő jelek kiértékelésére alapozza a képalkotást. Mind földi, mind légi eljárással készülhetnek felvételek, melyek kiértékelésével nyerhető adatok erdészeti alkalmazási lehetőségét a Debreceni Egyetem és az Erdészeti Tudományos Intézet közös projekt keretei között vizsgálja. A rendszer mai ismereteink szerint nagy pontossággal képes a terepről domborzati modellt alkotni – lombtalan állapotban végzett légi felvétel segítségével – fák, cserjeszint magasságát, térfoglalását modellezni. A közös munka során a kutatóintézet és az egyetem arra keresi a választ, hogy a hagyományos információkon túl, milyen ökológiai, fatermesztési, természetvédelmi, élőhely minősítési kérdésekben lehetne még támaszkodni erre az új technológiára. A módszer előnyei közé tartozik gyorsasága, kiemelkedően nagy adattartalma és viszonylagos olcsósága is. Mint minden új technológia akkor válhat valóban jól használhatóvá, ha a felhasználók köre eléri azt a kritikus mennyiséget, mely már a költségek jelentős csökkenéshez vezethet.
Tamás János professzor úr előadásában kitért egy másik, hazánkban már megtalálható, eddig elsősorban a mezőgazdaságban alkalmazott eszköz erdészeti hasznosítási lehetőségeinek kérdésére is.
A multispektrális kamerával készült felvételek – a hagyományos kamerákkal szemben, melyek csak néhány spektrális tartományban készítik felvételeiket – több száz hullámsávban dolgoznak. A sávok jelentős része az emberi szem által nem látható tartományban található, így ezen képek – fedvények – felhasználásával, kombinálásával olyan ismeretekhez juthatunk, melyek a hagyományos felvételekből nem lennének kinyerhetőek. Természetesen ezekre a felvételekre is érvényesek a távérzékelésben ismert előnyök, a területre vonatkozó költséghatékonyság, valamint a gyorsaság.
A Debreceni Egyetem és az ERTI együttműködésének eredményeként mindkét módszerrel sikerült eddig már felvételeket készíteni a Püspökladányi Szikkísérleti Erdőtömbről. A felvételek kiértékelése, az adatok hasznosítása a jövő sikeres pályázatainak alapja lehet.
Dr. Illés Gábor
az ERTI Budapesti Kísérleti Állomásának igazgatója, a digitális termőhely térképezés témájában folytatott kutatómunkájával ismertette meg az AEE Informatikai Szakbizottságának és a DAB Erdészeti és Vadászati Munkabizottságának tagjait.
Az eljárás lényege, hogy a rendelkezésre álló – különböző tudományterületek által korábban létrehozott adatbázisok – valamint célzott terepi felvételek során nyert adatok térinformatikai módszerekre alapozott összekapcsolásával juthassunk a gyakorlat számára fontos információkhoz.
A módszer pontosságát természetesen behatárolja a rendelkezésre álló adatbázisok pontossága, ezért a felhasználás során mindenkor kiemelt figyelmet kell fordítani erre a körülményre.
Az ismertetett kutatások igen nagy lehetőséget jelenthetnek a klímaváltozásnak a gyakorlati erdőgazdálkodás jövőbeli lehetőségeinek, hozamainak, és az esetleges fafaj-cseréknek a prognosztizálására.
Az eseményen készült videófelvétel megtekinthető a linkre kattintva.
Írta: Csiha Imre
Fotók: Rásó János