„BEERDŐSÜLŐ ALFÖLD – élhető táj” címmel szakmai konferenciát rendeztekt 2011. 11. 11-én Püspökladányban az OEE Észak Alföldi Régiójának helyi csoportjai, az MTA-DAB Erdészeti, Vvadgazdálkodási, Természetvédelmi Munkabizottsága és az Erdészeti Tudományos Intézet. A konferencia résztvevői köszöntötték Dr. Tóth Béla c. egyetemi tanárt, ny. ERTI tudományos tanácsadót 90. születésnapja, valamint OEE tagságának 70. évfordulója alkalmából.
A rendezvény keretében megkoszorúzták az ERTI Püspökladányi Arborétumában az alföldfásítás munkáiban kiemelkedő jelentőségű elődök – Kaán Károly, Magyar Pál, Tury Elemér – szobrait. Gencsi Zoltán, az OEE régióképviselője, a Debreceni helyi csoport elnöke ismertette életútjukat, kiemelve az alföldfásítással kapcsolatos részleteket. Kaán Károly szobránál Gencsi Zoltán és Dufla Ferenc az OEE képviseletében, valamint dr. Tóth Albert a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor vezetője helyezett el koszorút. Magyar Pál szobránál dr. Nemessályi Zsolt és dr. Gabnai Ernő az MTA DAB képviseletében, valamint dr. Tóth Albert helyezte el a megemlékezés koszorúját. Tury Elemér szobránál Kiss Zsigmond alpolgármester Püspökladány Város Önkormányzata nevében, Csiha Imre, a kísérleti állomás igazgatója pedig az Erdészeti Tudományos Intézet nevében koszorúzott.
A rendezvényen Gencsi Zoltán, köszöntőjében összefoglalta az alföldfásítás történelmi, táji, környezeti, és társadalmi jelentőségét.
Dr. Oroszi Sándor Az Alföldfásítás szakmatörténeti mérföldkövei című előadásában rávilágított a sikeres tájalakító munka társadalmi, gazdasági hátterére, az Alföldfásítási törvény, és ennek következtében meginduló szakmai munka méretére és jelentőségére. Kaán Károly 1919-ben kiadott jelszava, „Erdőt az Alföldre” nem egyszerű politikai jelszó volt, hanem gazdasági, társadalmi, környezeti szükségszerűséget jelző cselekvési szándék is egyben. Az Alföldfásítási törvény hatására részletesen felmérték a fásítható területeket, az állam biztosította a szaktudást és a szaporítóanyagot. Az összeírás során mintegy 4,5 millió hektárt jártak be a szakemberek. Ebben a politikai, társadalmi környezetben jött létre 1920-ban a Kecskeméti homokfásítási kirendeltség, majd 1924-ben a Püspökladányi Kísérleti állomás. A háborút megelőző időszakban a tulajdonviszonyok és az ország teherbírásához igazodva csak lassú tempóban haladt a munka. A háborút követően azonban új lendületet vett. Első lépésben pótolni kellett a háború időszaka alatt felújítás nélkül letermelt területeket. 1949-ben készült el az ország fásítás általános terve, majd az első ötéves terv hatására indult el a máig tartó munka. Nagy lendületet jelentett az erdőterületek növekedésében a cellulóznyár program, mely a mezőgazdasági területek erdősítését tűzte ki célul. Az erdősítési program sikere vagy esetleges kudarca mindenkor függött attól a társadalmi közegtől, melyben a szakemberek, az erdészek feladataikat elláthatták.
Dr. Tóth Albert Kaán Károly és Magyar Pál élő öröksége című előadásában számadatokkal támasztotta alá a Kaán Károly természetismereti vetélkedő jelentőségét a gyerekek környezeti nevelésében. A résztvevő gyerekek és iskolák száma jelzi, hogy a vetélkedők hatása túllép az intézményi kereteken. Élő példákat láthattunk arra, hogy a versenyek résztvevői közül hányan kerültek természettudományi pályára, értek, és érnek el ma is jelentős szakmai eredményeket határainkon belül, és a nagyvilág jelentős egyetemein is. A versenyeken résztvevők hatalmas száma azonban alkalmas arra is, hogy olyan felnövekvő gyerekek gondolkozásába ültesse el a természet szeretetét, akik más területeken dolgoznak, de gondolkodásukba – a versenyek hatására – beépül a természeti értékek megbecsülése. A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor munkájának ismertetése során rámutatott arra, hogy a közel 40 éves múltra visszatekintő szakmai alkotóközösség Magyar Pál munkájának nyomán milyen jelentős eredményeket ért el.
Dr. Bach István A nemesítői teleptől a gyakorlati fajtahasználatig. Visszatekintés a hazai nyár kísérleti rendszer fejlődésére című előadásában összefoglalta a hazai fajtakísérleti munka eredményeit. A dr. Tóth Béla munkásságának részét képező közös munka lehetővé tette, hogy az ERTI és az OMMI együttműködésének eredményeként Európa egyik legkiterjedtebb erdészeti tartamkísérleti rendszere jöhessen létre. Az évtizedeket felölelő, a nyártermesztésre alkalmas területekre kiterjedő munka eredménye, hogy magas hozamokat biztosító, kár- és kórokozókkal szemben rezisztens, stabil genetikai alapokon állhat a hazai nyártermesztésünk. A munka sikerének meghatározó eleme volt a kutatók, a hatóság, és a tő melletti szakemberek szoros együttműködése. Az előadás zárásaként az elmúlt 30 év során készült képeket láthattunk, melyeken Béla bátyánk, mint aktív nyugdíjas tevékenyen veszi ki a részét a kísérleti rendszer terepi értékelésében.
Kiss János Az Észak-Alföld erdőterületeinek gyarapodása című előadásában a régióhoz tartozó három megye erdősítési adatait elemezve értékelte a térségben zajló folyamatokat. Az intenzív erdőtelepítési munka az ágazat minden résztvevőjétől komoly teljesítményt kívánt. Az adatokból jól látható, hogy a telepítési lendületet meghatározó módon befolyásolja a támogatás intenzitása. A támogatási rendszer minden változása lekövethető a telepítési adatokban is.
Csiha Imre Kilenc évtized című előadásában beszélt a kilencven év történelmi, szakmai és emberi jelentőségéről. Történelmileg az első világháborút lezáró területvesztés hatásai mindenki által ismertek. Azt már talán kevesebben tudják, hogy az ország a békeszerződéssel elvesztette erdeinek 84%-át. A kilencven év történéseihez tartozik, hogy ágazatunk ezen évtizedekben megduplázta erdőterületeinket, és jelentősen emelte eredeti erdőállományaink fatermő képességét is. 1,1 millió hektárról 2 millió hektárra emeltük hazánk erdőterületét a kilenc évtized alatt. Dr. Tóth Béla életútja erre az időszakra esett, erről a munkáról kaptunk rövid összefoglalót az előadás keretei között. Az életút minden pontján szorosan kapcsolódott a kilencven év politikai, társadalmi változásaihoz. A középparaszti családból indulva, Tóth Béla továbbtanulási lehetőségét alapvetően határozta meg a Klebelsberg-féle tanügyi reform, mely megnyitotta a középiskolák kapuit a falusi, tanyai gyerekek előtt. A gazdasági világválság – melyhez talán hasonlót napjainkban ízlelgetünk – jelentősen szűkítette a tanulási lehetőségekhez jutók számát. Béla bácsi egyetemi évei a második világháború árnyékában teltek el, bár az egyetem tanári kara mindent megtett, hogy védje az egyetemi fiatalságot a háborús eseményektől. A területi visszacsatolások az erdész szakmának nagy kihívást jelentettek, égető szakemberhiány mutatkozott a visszatért területeken. A Kárpátokban induló erdész életpálya egy év után – a háborús események következtében – Zalaegerszegen folytatódott, amit katonaság, hadifogság követett. A háború után Szegeden, Szolnokon folytatódott a szakmai életút. Ezen évek alatt az állami erdőgazdálkodás kialakulásában, és a meginduló erdőtelepítési programokban volt jelentős feladata. Ezen időszak volt a hazai nyártemesztés indulásának kora, itt indult az I-214 máig tartó sikertörténete is. 1953-tól folyamatosan ERTI kutatóként tevékenykedett. Szikes területek fásításával, csatornafásítási feladatokkal, a nyár termesztés fejlesztésével, termőhely kutatások voltak legfontosabb mérföldkövei az eredményes életútnak. 176 szakcikk 5 önálló könyv és 26 könyvrészletből ismerhetik meg a mai és jövőbeli szakemberek Béla bácsi gondolatait.
Kiss Zsigmond, Püspökladány alpolgármestere köszöntőjében kiemelte a város és a kutatóintézet együttműködésének jelentőségét. Béla bácsi a városban eltöltött évtizedek alatt szakmai tanácsaival folyamatosan segítette a város fejlődését. A kutatóhely napjainkban is sok támogatást ad és kap, az együttműködős napi szintű, eredménye pedig a város zöldövezeti fásításaiban érzékelhető. Kiemelt jelentősége van a város és a kutatóhely kapcsolatában a kutatóintézet által fenntartott ökotábornak, ahol a város és a kistérség iskolái környezeti nevelési programjukhoz kapnak nagy segítséget. A város lakóinak elsődleges, szinte egyedüli rekreációs lehetőséget biztosított a múltban is, és biztosít ma is a Farkassziget, és az ott található arborétum. A térségi erdőtelepítési programok jelentős munkalehetőséget biztosítottak a város lakosságának. A jövő kiemelt együttműködési lehetősége várhatóan energetikai ültetvények telepítése lehet.
Dr. Kovács Gábor dr. Tóth Béla, a tőmelletti tudós címmel megtartott előadása az életút eredményeinek gyakorlati vetületét foglalta össze. Kiemelte, hogy Béla bácsi személyében a térségben egy olyan kutató alkotott az elmúlt évtizedekben, aki mindig nyitott volt a gyakorlati problémákra. A tő mellett, a gyakorlatban dolgozó kollegák között érezte jól magát. Nem csak szakcikkeiben, de terepi bemutatókon, a terepi munka hétköznapjain osztotta meg gondolatait kollégáival. Kutatói gondolatvilágának szerves része volt mások meghallgatása, a problémák nyílt vitákban történő átgondolása.
Dr. Nemessályi Zsolt professzor hozzászólásában az MTA – Debreceni Akadémiai Bizottsága nevében köszöntötte Béla bácsit. Rámutatott arra, hogy az ünnepelt által alapított, közel 37 éve munkálkodó Erdészeti, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Munkabizottság munkája nagymértékben járul hozzá az erdészeti kutatási eredmények hasznosításához.
A rendezvényt követően a Dorogi Márton Művelődési Házban „Erdőn terem, erdőben él” címmel gyerekek számára rendezett az ERTI délutáni programot. A majd félszáz gyereket megmozgató rendezvényen erdei termésekkel, erdei fák leveleivel, faanyagával, kérgével és fából készült játékokkal ismerkedhettek meg a gyerekek. A játékos vetélkedés témái felölelték a térség élővilágának azon részét, mellyel a gyerekek erdei sétáikon, természetismereti óráikon találkozhatnak. A rendezvény illeszkedett a kísérleti állomás környezeti nevelési programjába, melynek keretében a város és a kistérség iskolái és óvodái a Farkasszigeti arborétumban szerezhetnek valódi erdei élményeket az iskolában tanult ismeretek megerősítésére.
(Írta: Csiha Imre)