A természeti erőforrások hasznosításának változó igényei

Fontos kérdés, hogy miképp alakul Magyarország ökológiai potenciálja és erdővagyona az elkövetkező időszakban. Változás várható az erdőgazdálkodás naturális célkitűzéseiben (pl. eddig figyelembe nem vett ökológiai szolgáltatások finanszírozása, pl. szénmegkötés) és az alkalmazott technológiáiban is. Más-más stratégiát kell követünk a sok tekintetben ellentmondó megoldásokat igénylő ültetvényes termesztés, a hagyományos és természetközeli gazdálkodás, valamint a természetvédelem alatt álló ökoszisztémák kezelésekor. Meg kell határozni, hogy milyen ütemben és milyen ökológiai feltételek mellett folytatódjon az erdőterület növekedése (erdőtelepítés). Ide sorolandók például a fatermékekkel és tűzifával való ellátottság folyamatosan változó mennyiségi és minőségi igényei, az erdők védelmi funkciójából adódó igények (pl. talajvédelem, mezővédő erdősávok), illetve az erdők közjóléti funkciói iránt megnövekedett és megváltozott elvárások. Ide értendő a fa, illetve a fás növények energetikai hasznosításának megnövekedett igénye is.

 

A különböző külső hatások miatt bekövetkező változásokra történő felkészülés

Ebben a kutatási szegmensben nem csak a kímaváltozás esetleges hatásaira kell gondolni, hanem az egyéb ember által indukált külső hatásokra is, mint a különböző eredetű szennyezések vagy az emberi közvetítéssel bekövetkező biológiai inváziók. A klímaváltozás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása az erdészetben. Meg kell határozni, melyek azok az erdőművelési, fafaj politikai, ökológiai stb. teendők, amelyek a károk, veszteségek minimalizálását eredményezhetik, illetve milyen hatással lesz a klímaváltozás a genetikai és a faji diverzitás alakulására. Előrevetíthető, hogy mindez jelentősen befolyásolja a szaporítóanyag-gazdálkodást, a származási körzetek, a magtermelő állományok és erdészeti génrezervátumok létét, felhasználását. Folytatni, és ahol még hiányzik ott kezdeményezni szükséges a hazai fafajok, illetve a hazai erdei ökoszisztémákhoz kötődő állatfajok (gerinctelen is!) génmegőrzési programjait. Összhangot kell teremteni a hatások ellensúlyozása érdekében végzett aktív erdészeti beavatkozások és természetvédelmi célok között. Meg kell határozni, hogy milyen ellensúlyozó, kiegyenlítő szerepe lehet az erdőknek, az erdőtelepítéseknek a hatások mérséklésében.

 

Az ökonómiai szempontok várható erősödése mellett a tartamosság/fenntarthatóság koncepciójában milyen tartalmi változások várhatók?

A gazdasági keretfeltételek változása és új szolgáltatások bevonása (pl. szénkereskedelem) jelentősen befolyásolja a gazdálkodás ökonómiai keretfeltételeit. Ennek megfelelően meg kell határozni, hogy milyen támogatási rendszer képes az erdőgazdálkodás jövendő feladatainak megvalósítását előmozdítani, illetve a várhatóan erősödő ökonómiai érdekeltség mellett hogyan lehet megőrizni az erdő sokoldalú szolgáltatásait. Be kell illeszteni az erdőgazdálkodást a jövő vidékfejlesztésébe, az agrárpotenciál hatékonyabb kihasználásába. Minderre a tulajdonviszonyok esetleges további eltolódása további hatással bír.

 

A természetközeli gazdálkodáshoz jobban igazodó vadgazdálkodás

A társadalmi igényekhez jobban alkalmazkodó és jövedelmező erdőgazdálkodást a vadkárosítás jelenlegi szintje mellett nehezen lehet megvalósítani, így meg kell határozni, hogy az egyensúly ökológiai, gazdálkodási és természetvédelmi keretfeltételekkel milyen feladatokat jelöl ki. Fel kell tárni, hogy az erdei ökoszisztémákat érintő abiotikus és biotikus károk nagyságrendje a következő években/évtizedekben hogy alakul, milyen felkészülést igényel. Jelentős változásokra lehet számítani az erdővédelmi technológiákban is. Fel kell készülni az új növény és állatfajok inváziójára. Mindezekkel összefüggésben monitorozni kell a társadalmi igények változását, és biztosítani kell, hogy az erdőgazdálkodás mindig a lehető leggyorsabban alkalmazkodjon az új igényekhez.

 

 

A jövő kiemelt kutatási témakörei

  • Az erdei ökoszisztémák állapotának monitoring-hálózaton alapuló nyomon követése, fejlesztése, különös tekintettel a klímaváltozás hatásainak modellezésére.
  • Az erdők szénkörforgalmának jobb megismerését szolgáló mérések az üvegházhatású gázleltárok tudományos megalapozása érdekében.
  • Ökológiai folyamatok, klimatikus viszonyok sajátosságainak megismerése regionális és lokális szinten, a feltárt ok-okozati összefüggések érvényesítése az erdőnevelés és felújítás gyakorlatában.
  • Erdőterületeink termőhelyi viszonyaiban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások nagyléptékű térképezése és változásának becslése meglévő adatbázisok felhasználásával.
  • Az erdők egészségi állapotának monitoring-hálózaton alapuló nyomon követése, fejlesztése, különös tekintettel az új, egyre terjeszkedőbb, ma még kevésbé ismert kártevők életmódjának megismerésére és a gyakorlatban is alkalmazható környezetkímélő védekezési technológiák kidolgozására.
  • Az erdészeti genetikai erőforrások feltárása, ex situ és in situ megőrzési módszerek fejlesztése és gyakorlatban történő elterjesztése.
  • Genetikai szempontok vizsgálata az erdőművelési módszerek meghatározásakor, különös tekintettel a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra.
  • Megújuló erdei természeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználásának kutatása, versenyképes termékek biztosítása tovább-feldolgozásra.
  • Új fajták előállítása az erdészeti célra nem alkalmas, szélsőséges adottságú termőhelyekre.
  • Előnyök és hasznok: ökonómiai kutatások, amelyek felbecsülik, mekkora gazdasági, szociális, kulturális értéket jelentenek, és milyen szolgálatot tesznek az erdők a társadalomnak, különös tekintettel a magántulajdonú erdőkre.