Az ICP Forests keretében zajló nemzetközi együttműködés kiemelkedő tudományos „termékeként”, van der Linde és szerzőtársai, köztük Manninger Miklós (NAIK ERTI) eredményei alapján közlemény jelent meg a Nature folyóirat 558. kötetében (2018. június 14.) az ektomikorrhizák szerepéről, megjelenésük feltételeiről.

Vonal drapp

2018. július 10.

Vonal drapp

A vizsgálatokhoz felhasznált mintákat Európa 20 országából, összesen 137 mintaterületről gyűjtötték be. A magyarországi minták az Erdészeti Megfigyelő- és Mérőrendszer (EMMRE) részeként, a NAIK ERTI Erdőművelési és Ökológiai Osztálya által működtetett intenzív monitoring területeiről származnak. A szerzők az értékeléshez az ugyanezen területeken mért talajvizsgálati, depozíciós és meteorológiai adatokat használták fel. A cikk megállapítja, hogy az ektomikorrhiza közösségek fajösszetételének térbeli mintázatát ezek a tényezők milyen mértékben határozzák meg, és ilyen módon kapcsolatot teremt a környezeti terhelés és az ektomikorrhizák előfordulása között.

Az ektomikorrhizák szerepét, működését a mai napig nem ismerjük kellő mélységben, de alaposan feltételezhető, hogy egyébként kiemelkedő jelentőségük még inkább növekszik a változó környezeti viszonyok fényében. Valószínűleg ez a felismerés vezérelte a szerkesztőket abban, hogy a nemzetközi kutatás eredményeit megjelentessék a világ egyik (ha nem „a”) legrangosabb természettudományos folyóiratában.

A cikk a következő webcímen olvasható: https://rdcu.be/VF20

Az ICP Forests program keretében gyűjtött több mint két évtizedes adatsorokat egyébként részben, vagy egészében már száznál is több nemzetközi projekt hasznosította. Biztosra vehető az is, hogy a jövőben is számos további elemzéshez, vizsgálathoz fog mással nem helyettesíthető adatokat szolgáltatni, szolgálva ezzel az erdei ökoszisztémák jobb megismerését, és a valós adatokra alapozott előrejelzéseket, amik jelentőségét aligha lehet eltúlozni.