Erdőgazdálkodók, vadászatra jogosultak és kárszakértők figyelmébe ajánljuk!

Összefoglaló az erdei vadkárbecslés általános szabályairól és az alkalmazható pénzügyi értékekről

 

A mellékletben megadott táblázatok (2-9.sz.melléklet) mindösszesen 35 technológiai megoldás elemzéséből születettek. Az egyszerűsítésre törekedtünk a közeli értékek összevonásával és a kis tételű megvalósulások kiejtésével. Az adatok a 2017/2018. évre átdolgozásra kerültek. A korábbi szakanyagot kiegészítettük az akác és a nemesnyár ipari célú faültetvényeinek értékeivel is.

A számsorok országos átlagadatok, amitől a helyi sajátosságok függvényében a szakértők eltérhetnek. A CI.kiv érték a mennyiségi károk értékeléséhez használható mutató. Tartalmazza a valamilyen formában megismételendő talaj-előkészítés, a szaporítóanyag (makk, csemete, mag, dugvány, stb.) és az erdősítés költségét. Az egyéves értékkel ellentétben azonban nem kamatosítottunk, mert a kár – értékelés - térítés rövid időintervalluma miatt azt nem tartjuk indokoltnak.

Az állományokhoz tartozó számsorokat addig az időpontig adtuk meg, amíg a módszer alkalmazása szakmailag indokolható. Egy-két évvel, de legfeljebb a következő erdőnevelési beavatkozásig a kamatos kamatszámítás szabályai szerint az értékek extrapolálhatók.

A szükséges tőszámok és a befejezés lehetséges legkorábbi időpontjának tekintetében az Evt-Vhr.-re támaszkodtunk. A normál fejlődésű és kárt nem szenvedett faállományok „elvárható” befejezési időpontját a táblázatokban külön kiemeltük (dőlt betűvel és piros színnel). Az elvárt első kiviteli tőszámok tekintetében (sikeres első erdősítés) továbbra is a jelenlegi értékeket tekintjük a szakmai protokoll alapjának.

A gyakorló kárbecslők munkáját elősegítendő a becslés általános irányelveit is rögzítettük (1.sz.melléklet).

A kárbecslés módszertana, alapelvek:

  • a fiatal erdő legalább akkora értéket képvisel, mint a normatív létrehozás költségértéke.
  • a módszer addig a korfokig alkalmazható (maximum a tervezett vágásforduló 1/3-a), amíg az erdőben az első pozitív eredményű fahasználatot nem végezzük el (A, NNY, FÜ fafajoknál az első tisztítás, a többi fafajnál az első törzskiválasztó gyérítés).
  • az erdei kár = a megsemmisült erdő értékével (mennyiségi kár), vagy a bekövetkező értékcsökkenéssel (minőségi kár), azt megnövelve a kárcsökkentési (pl. metszés, tőrevágás) vagy felszámolási költségekkel. Az időtényezőt (folyónövedéket) az alkalmazott kamatláb jeleníti meg.
  • a minőségi kár értékelésénél az erdő tényleges és a szakértő által becsült gazdasági korának értékkülönbözetét kell alapul venni.
  • a kamatláb két évtizedes szakmai konszenzus alapján fafajtól függetlenül az erdősítésben 4 %. A magas értékű és rövid vágásfordulójú kultúráknál 10 % (karácsonyfa, akác és nemesnyár ipari célú faültetvény).
  • az általános (üzemirányítási) költségeket a szűkített önköltség 30 %-nyi mértékében határoztuk meg.
  • a kárértékelésnél mellőztük a minőségi károk hosszú távú kihatásainak beépítését, mivel az állomány szintjén ez nem bizonyított, kutatásokkal nem alátámasztott elméleti megközelítés.
  • a kár naturáliákban történő megállapítása (módszertan, gazdasági kor) szakértői feladat, annak mikéntjére nem tettünk javaslatot.
  • több visszajelzés alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kéreg hántási és rágási károk a befejezett tartományt meghaladó korfokokban a hatályos vadászati jogszabályok szerint az egyszerűsített, jegyzői közreműködéssel lefolytatott eljárásban nem becsülhetők. Tipikus, hosszú távra kiható minőségi kárformáról van szó. Jellege, változatossága és következményei miatt a kártérítési eljárás csak erdőrészlet szintjén végrehajtott és megfelelő mélységű szakértői felmérés nyomán a felek egyezségével zárulhat, vagy károsult a kárát közvetlenül a bírósági úton érvényesítheti. Utóbbi esetben az igazságügyi szakértő kirendelése bizonyosan megtörténik.

Erdősítésekben a költségértékek számítási képlete szűkített önköltségen:

ÁKÉn= c1*1,0pk+c2*1,0p(k-1)+....+cn*1,0p(k-n)

ahol:

                     ÁKÉn:   állomány költség szerinti értéke az n. évben,

p:       fafajra jellemző belső kamatláb, a képletben az erdőérték-számításban alkalmazott írásmóddal, fiatalosokban egységesen 4 %, magas értékű kultúrákban 10 %.

k:         a vizsgált állomány kora évben,

c1..cn:  az erdősítés költségeinek különböző években felmerült elemei.

Az üzemirányítási költségeket 1,3-as szorzó alkalmazásával érvényesíthetjük.

Az esetlegesen felmerülő, adott korfokig elérhető hozamokat egyedi jellegűk és csekély előfordulásuk miatt a képletekből kiejtettük (pl. LF, EF, FF, ZDF karácsonyfa, vagy zöldgally).

Köszönetüket fejezzük ki az adatszolgáltatásban résztvevő erdőgazdálkodóknak és szakirányítóknak.

Kámon, 2017. november 14.

Nagy Imre

tudományos munkatárs

NAIK-ERTI