Populus × euramericana cv. Triplo

SZÁRMAZÁSA

Olaszországban (Cassale Monferrato) a P. deltoides cl. 'I-78/51' és kolchicinnel kezelt P. x euramericana cv. I -154 keresztezéséből előállított triploid hibrid. (A nemesítési nyilvántartási jele I-37/61).

NEME

Hímivarú.

A CSEMETE JELLEGZETESSÉGEI

A szár egyenes, igen erőteljes növekedésű. A felső (csúcsi) szárrész szögletes, erősen bordás; sötét bronzos színű. A középső szárrész szögletes, erőteljesen kirajzolódó, kínai bajusz formából induló világos sárgás-barna paralécekkel; a színe enyhén zöldes-barna, erősen bronzos árnyalatú. A rügyek kissé szélesek, enyhén kihegyezettek, barnák; a csúcsuk a szár felső részén kissé elálló, egyébként a hajtáshoz simulók. A levelek igen nagyok, kissé sárgás árnyalatú sötét-zöldek, a még nem fásodott szárrészen erősen vöröslők. A levélalap egyenes, vagy enyhén szív alakú, a levélcsúcs tompa, illetve széles, röviden kihegyezett; a középér és a levélnyél élénkpiros.

A FA ALAKI TULAJDONSÁGAI

A törzse egyenes, hengeres, a koronában végigfutó. A korona közepesen széles, de nem terebélyes. Az ágak egymástól távol eső zárt álörvekben helyezkednek el. Finoman ágas. A levelek igen nagyok. A lombozat tömött, sötét árnyalatú. A kéreg a törzs alsó harmadán durván, korán parásodó, sötétszürke; feljebb sima, világos szürke, vízszintesen futó sötétebb vonalakkal, jól kivehető kínai bajusz rajzolattal tarkítva.

LOMBFAKADÁS

Közepes (április közepe). A fakadó levélkék színe jellegzetesen erőteljesen bronzvöröses zöld.

LOMBHULLÁS

Közepes vagy kissé késői (október második fele, vége). Az őszi lombszíneződés sárgás-zöld.

ÉRZÉKENYSÉG A KÁROSÍTÓKKAL SZEMBEN

A levélrozsdára enyhén, a barna levélfoltosodásra, kéregfekélyre nem érzékeny. A fagy csak a tartósan túlnedvesedő, erősen fagyzugos helyeken okoz rügykárokat. Fiatal korban a rendkívül erőteljesen növekvő csúcshajtás a viharos szeleknek fokozottan kitett helyeken széltörést szenvedhet.

NÖVEKEDÉS

Kezdettől fogva tartósan erőteljes. A fatermése a jó nyárfa-termőhelyeken is eléri vagy meghaladja az 'I-214' nyárét, egyébb termőhelyeken pedig - különösen egyes határ nyárfa-termőhelyeken - jóval meg is haladja azt.

TERMŐHELYTŰRÉS

Tág határok között érvényesül. Elviseli a mélyben sós, a meszes, az altalajban kötött, az időszakosan túlnedvesedő homoki vagy kötöttebb (agyagos vályog) talajú, valamint a lápi eredetű határ nyárfa-termőhelyeket.

FAMINŐSÉG

A megítéléséhez kellő hazai tapasztalatok még hiányoznak.

JELENTŐSÉGE

Nagy fatermőképessége folytán helye van a jó nyárfa-termőhelyeken, de nagyfokú alkalmazkodó képessége következtében eredményesen termeszthető az említett határ nyárfa-termőhelyeken is. Jól elviseli a külterjes termesztési körülményeket is. Felhasználható az 'I-214' nyár mellett a fajtaválaszték okszerű bővítésére erdősítésekben és az ültetvényszerű nyárfatermesztésben egyaránt.