A püspökladányi Farkassziget
Az Alföld utolsó természetes képe az erdőkkel, lápokkal, mocsarakkal, kisebb-nagyobb szárazulatokkal, pusztákkal borított erdőssztyepp volt. A XIX. századi vízrendezések előtt a Nagy-sárrét részeként, szintén ennek a lápos-mocsaras vidéknek volt egyik települése Püspökladány. A település határában található a Farkassziget nevű erdő, amely nevében utal arra, hogy egykor a mocsárból kiemelkedő nagyobb szárazulat kedvelt lakhelye volt az egykor itt élő réti farkasoknak.
A XIX. századi vízrendezések után a Nagy-sárrét elveszette a rétséget tápláló vizet és megkezdődött annak kiszáradása. Keserves munkával megpróbálták ugyan szántóföldként hasznosítani, de a termőhelynek csak kis részén volt lehetőség gazdaságos termelésre. Hatalmas legelőterületek jöttek létre, ám ezek is jórészt gyenge fűhozamúak voltak.
A rendkívül kedvezőtlen ökológiai adottságú szikesek erdősítésének és fásításának kutatása céljából – a világon elsőként – Püspökladányban létesítettek kutató bázist, Kaán Károly kezdeményezésére Magyar Királyi Erdészeti Szikkísérleti Telep névvel. A kötött talajú Alföld számos területén jelentkezik a szikesség. Bár voltak a szikesek fásítására próbálkozások már korábban is tudományosan megalapozott és gyakorlati tapasztalatokon alapuló eredmények nem léteztek. A kutatótelep létrehozásának másik fontos motivációja az volt, hogy Trianon következtében a hazai faellátás kritikus helyzetbe került. Ezt felismerte Kaán Károly, és a korábbi alföldfásítási törekvések mintegy folytatásaként megjelent írása „Erdőt az Alföldre” címmel, majd kezdeményezésére 1923-ban elfogadásra került „Az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról” szóló XIX. törvénycikk.
Püspökladányban az 1924-ben megindult munka eredményeként mára kialakult a 410 ha területű Farkassziget erdő, amelyben zárt sziki tölgyesek, vegyes fafajú, többszintű állományok, kiligetesedett vagy elszórt facsoportokkal tarkított gyepek teszik változatos élőhelyé a területet. Az erdőterület termőhelye nagymértékű mozaikosságot mutat. Vizsgálatok alapján elmondható, hogy az itt megtelepített erdő, jelentős pozitív irányba ható változásokat indított meg a talajfejlődés tekintetében, valamint a terület biodiverzitásának növekedésében.
Környezeti nevelési programok a Farkasszigeten
A társadalom oldaláról folyamatosan erősödik a szándék a természet és ezen belül az erdő rekreációs, közjóléti és turisztikai szolgáltatásának igénybevételére. A Farkassziget kiemelkedően szolgálja e célokat a térségben, évente közel háromezer látogató keresi föl az erdőt és a hozzátartozó arborétumot. A turisztikai igények kielégítésére 2003-ban létrehozásra került – és azóta folyamatosan bővül – a Farkasszigeti tanösvény, amely mintegy 15 km hosszú útvonalon és huszonegy táblán mutatja be a Farkassziget nevezetességeit. A Tanösvény, a bemutatóinknak, valamint a felső-, közép- és alapfokú gyakorlati oktatásnak egyaránt alapját képezi, és szolgálja a természetvédelmi szemléletformálást.
Az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása a Debreceni Egyetem Kihelyezett Tanszékeként vesz részt a felsőszintű szakemberképzésben. Hosszú távú együttműködés keretében a Farkassziget biztosítja a helyszínt a talajtani és az erdőgazdálkodási gyakorlati oktatás számára.
A tanösvény, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium középfokú elméleti és gyakorlati (biológia, környezetvédelem) képzésének kínál színteret, és lehetőséget ad az általános iskolák gyakorlati természetismeretei oktatásához, és természetvédelmi táborok szervezéséhez.
Számos rendezvény és vetélkedő kerül lebonyolításra a Farkasszigeten. Ilyen a nemzetközi jelentőségű, több állami elismerésben is részesített Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor, a kistérségi jelentőségű Madarak és Fák Napja, vagy az országos jelentőséggel bíró 3D íjászverseny.
1994-ben épült a Farkassziget területén az akkor még Ifjúsági Tábornak nevezett, ma Tury Elemér nevét viselő Ökotábor. Névadója 1928-tól 1944-ig vezette a Kísérleti Állomáson folyó munkát, szobra az Arborétumban található.
Az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai a tábor létrejötte óta folyamatosan tartanak környezeti nevelési és erdei iskolai programokat, és ma már kidolgozott tematikus programokkal várják a táborozókat.
A természetismereti programok célterületei, a környék természetes vizes élőhelyei, pusztai élőhelyei és erdei élőhelyei, valamint ezek életközösségeinek megismertetése.
Az Erdészeti Tudományos Intézet Tury Elemér Ökotáborának jövőbeni célja a „Minősített Erdei Iskola” cím megszerzése, amely megfelelő szakmai nívót ad a csodálatos erdei környezetben végzett eredményes környezeti nevelési munkának.
Várjuk Kedves Vendégeinket!